109924. lajstromszámú szabadalom • Villamos késleltetőberendezés és hozzávaló kisütőcső

hatására maga az elektródaanyag fog gon• doskodni a gáz tisztántartásáról. 2. Változást idézhet még elő, ha a cső elektródáinak egymáshoz képesti helyzete, 5 pl. rázkódtatások hatására, megváltozik. Különösen fontos a vezérlőelektróda mereven való elrendezése. 3. Igen kellemetlen hatása van a gyújtási feszültségre a csőben levő szigetelő 10 anyagok, főleg a ballonfal elektrosztatikus feltöltődésének. Ennek elkerülésére legalább a kisülési teret, de célszerűen a cső összes elektródáit, vezetőanyagból való ernyővel kell körülvenni. Ez az ernyő egy-15 részt megakadályozza a falnak esetleges feltöltődését, másrészt megakadályozza, hogy az esetleg már kifejlődött töltések a kisülést befolyásolhassák. Fentiek felismerése után lehetséges oly 20 cső szerkesztése, mely mindezeknek megfelel és a csatolt rajz 4. ábráján egy olyan kisütőcsőnek példaképpeni alakja látható, amely az összes fenti követelményeket kielégítve, a találmány szerinti berendezé-25 sekhez kiválóan alkalmas. Az ábra a csővet fej nélkül, kb. ötszörös nagyításban mutatja. Az (1) üvegcsőbon foglalnak helyet a (6) katóda (7) anóda és (8) vezérlőelek-30 tróda. A vezérlőelektróda és az anód a egymáshoz képesti helyzetét a (14) szigetelőcső biztosítja, mely pl. magnéziumoxidból lehet. Ez a szigetelőcső az anóda felületének nagy részét körülveszi és az anódának 35 csak a vezérlőelcktróda belsejében levő kis részét hagyja szabadon. A (8) vezérlőelektróda célszerűen csőalakúra van kiképezve és átmérője a közte és az anóda közt bekövetkező kisülés megakadályozása 40 céljából úgy van megválasztva, hogy a vezérlőelektróda és anóda közötti távolság azonos nagyságrendű legyen az elektronoknak — a használt gáznyomásnál való — szabad úthosszával vagy annál kisebb 45 legyen. A (8) vezérlőelektróda, a (14) szigetelőcső és a (7) anóda egymásra szorosan vannak ráhúzva és a szigetelőcső az (1) cső üvegtalpához van erősítve. A vezérlőelektródának a katóda felé eső része 50 az anódán túlnyúlik, oly messze, hogy a kellő potenciálra való feltöltése esetén a katódától az anódára erővonal ne juthasson, mihez a csőátmérővel egyenlő hosszú túlnyúlás rendszerint elegendő. Ezzel az 55 elrendezéssel egyrészt biztosítjuk azt, hogy az anóda és a Katóda között kisülés csak akkor létesülhet, ha a gyújtás a vezérlőelektróda és katóda között már bekövetkezett, másrészt pedig az elektródák kellő módon vannak egymáshoz képest rögzítve. 60 A (6) katóda célszerűen magnéziumból, alumíniumból vagy más elektropozitív fémből készül és az esetben, ha különösen alacsony gyújtási feszültségű csövet akarunk készítem, nagyemissziójú anyaggal, 65 pl. báriummal lehet bevonva vagy tengelyirányú, az anóda felé fordított végű furatában ilyen anyagot tartalmazhat. A katódához és pedig legcélszerűbben a csőben elrendezett vezető útján, mely egy- 70 szersmint az ernyőnek helyén való megtartását is elősegítheti és támasztótantóként lehet kiképezve, van kapcsolva a vezetőanyagból készült, csőalakú (15) ernyő, amely az összes elektródákat és az egész 75 kisülési teret körülveszi és így a cső működését külső hatásoktól függetlenné teszi és adott esetben a cső belső falfelületét borító, a katóda (16) hozzávezetésével öszszekapcsolt, az anóda és vezérlőelektróda 80 (17), illetve (18) hozzávezetéseitől elszigetelt fémbevonattal is helyettesíthető, mely getterhatású fémből is lehet. A rajzon feltüntetett foganatosítási alaknál a csőalakú ernyő egyik karimázott vége egész kerü- 85 létén felfekszik a cső belső falfelületére, másik végét pedig a katóda bevezetődróljához kapcsolt vezeték tartja, s' így az ernyő is igen egyszerűen és megbízhatóan van a csőben rögzítve, anélkül, hogy eh- 90 hez magába az üvegtestbe beforrasztott külön tartót használtunk volna. A cső gáztöltése bármely olyan gázból vagy gázelegyből állhat, melyben a kívánt (rendszerint ködfénykisüléssel kezdődő és ív- 95 kisülésbe átmenő vagy pedig úgynevezett «ikondenzátor kisülés» jellegű) kisülés végbemehet, de célszerűen nemesgázt használunk. A gáztöltés nyomását a fentmegadottak értelmében a cső elektródaelrendezése, 100 illetve az anóda és vezérlőelektróda egymástóli távolsága szabja meg, melyet célszerűen úgy választunk, hogy elég alacsony, pl. 5—10 mm. higanyoszlopnyomást használhassunk. A találmány' szerinti cső ter- 105 mészetesen nincs erre a rajz kapcsán ismertetett példára korlátozva, hanem a fentmegadott elvek alapján számos más szerkezeti kivitelben is készülhet. Szabadalmi igények: 110 1. Villamos késleltetőberendezés, mely gáztöltésű kisütőcsövet, ellenállást és sűrítőt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a kisütőcsőben anódán és katódán kívül vezérlőelektróda is van. 115 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, melyet az jellemez,