109916. lajstromszámú szabadalom • Hangosfilm, továbbá eljárás ilyen hangosfilm felvételére
Megjelent 1ÍK-J4. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG F SZABADALMI LEÍRÁS I 109916. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Hangosfilm, továbbá eljárás ilyen hangosfilm felvételére. Poulsen Arnold mérnök Charlottenlund és Petersen Axel Carl Georg1 mérnök Kopenhág-a, úgyis mint a British. Acoustie Films Limited londoni cég- jogutódjai. A bejelentés napja 1932. évi november hó 23-ika. Nagybritaniai elsőbbsége 1931. évi december hó 1-je. | A találmány hangosfilm és különösen r hangrezgéseknek az amplitudóírás szerinti 1 fényképészeti felvitele, amelynél a megvilágított területet két szinuszalakú görbe |l 5 határolja, amelynek mindegyike szokásos amplitudóírás szerinti hangnyomot jelképez. Ajánlották már az amplitúdó-eljárás szerinti, két szinuszalakú görbével hatá-10 rolt hangírásnak olyan módon való előállítását, hogy egy háromszög-keresztmetszetű | fénysugái nyalábot négyszögű hasítékon l át a mozgó filmre vetítettek és a filin moz-I gásirányában. a filmhez viszonyítva ha* 15 rántirányú hasítékon belül a hanghullá-Imok alakjának függvényében rezegtettek. Ilyen módon olyan hang írást állítottak elő, amelynek megvilágított területét két olyan [ hangnyom határolja, amelyek mindegyike t 20 a film mozgásirányával párhuzamos külön tengelyhez képest szimmetrikus. Az ilyen ismert típusú hangosfilmnél a film megvilágított területének átlagos szélessége állandó, azaz a megvilágított terü-25 let átlagos szélessége a két hangnyom ten-i gelyei közé eső távolsággal egyenlő. Az ' ilyen felviteli filmről másolt hangvisszaadó filmen tehát az átlátszó terület átlagos szélessége ugyancsak állandó és ezért a 80 visszaadást kísérő zörejek, amelyek a filmen lévő fényképészeti réteg átlátszóságának és struktúrájának egyenetlenségeiből erednek, lényegileg állandó amplitudójúak, tekintet nélkül arra, hogy a 35 hang erős vagy gyenge-e. Ennek folytán a zörej aránylag jobban érzékelhető, ha gyengébb hangokat adunk vissza és az ilyen hangok visszaadását zavaró módon befolyásolja. Az ilyen, két szinuszalakú vonallal hatá- 40 rolt hangírás készítése kapcsán azt is ajánlották, hogy a mozgó filmre a filmhez viszonyítva harántirányban elrendezett négyszögű nyíláson át fénysugárnyalábot bocsássanak és e nyílás hosszát úgy vál- 45 toztassák, hogy e nyílást határoló két szalagot a hanghullámok alakjával és egyidejűleg a hangerősség változásaival egyezően a nyílás hosszirányával párhuzamosan rezegtessenek olyan módon, hogy a 50 nyílás minden teljes rezgés alatt egyszer teljesen fedetlen legyen. Ilyen módon olyan hangírást készítettek, amelyben a hangnyomok hullámhegyei egyeneseken fekszenek, úgyhogy mindkét nyom két 55 egyenes közötti mesgyében fekszik, amely egyenesek a hangnyom külső határait képezik. Nyilvánvaló, hogy az ilyen hangfelvitelnél az eredeti hangírás megvilágított területének átlagos szélessége és en- 60 nek folytán az eredetiről másolt filmen lévő hangírás átlátszó területének átlagos szélessége növekedik, ha a hang erőssége csökken, ami káros, mert az előbb említett szabálytalanságokból eredő zörejek annál 65 inkább érzékelhetők, minél nagyobb az átlátszó terület szélessége. Ajánlották továbbá az amplitúdó-eljárás szerinti hangírás olyan készítését is, amelynél a fénysugárnyalábot a filmre trapéz- 70 alakú nyíláson át vetítették és e trapéz szélességét a hanghullámok alakjával egyezőén változtatták. A hangírásnak ilyen előállításánál á filmen a trapéz képe •ÍK.y&xSVg:. - .
