109915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg fejlesztésére szakaszosan működő hidegfejlesztő géppel
— 2 — példája. Az i(l) elnyeletőt kívül hűtőbordákkal, belül lűtőcsővel láttuk el. A fűtőcsőhöz hővezető közfalakat erősítettünk és az abszorbeáló anyagot ezek között heíi lyeztük el. A (2) elgőzölögtetőt kívülről ugyancsak hűtőbordákkal láttuk el. Az elnyeletőt a hőszigetelő (3) kamrába, az elgőzölögtetőt pedig az ugyancsak 'hőszigetelő (4) kamrába helyeztük. E két kamra 10 közt levegővel átjárt (5) tér van. A (3) kamra fedelén és fenekén (6), illetőleg (7) légcsappantyú van. Abba a közíalba, mely a (4) kamrát a (8) hűtőtértől elválasztja a középen (9) és a két szélén (10) légcsappan-15 tyút iktattunk. A (3) kamra fölött van a léghűtéses (11) kondenzátor, mely (12) vezetékkel, az (1) elnyeletővel és *(13) vezetékkel a i(2) elgőzölögtetővel összekötött. Az (1) elnyeletőbe épített (14) termosztat 20 a fűtőcső villamos fűtőtelepét önműködőlég kapcsolja be és ki és alkalmas szervek közvetítésével úgy hat a (6, 7, 9) és (10) csappantyúkra, hogy azok a fűtési munkaszakasz közben zártak, a hűtési munka-2;> szakasz közben pedig nyitottak. A fűtési munkaszakasz közben az (1) elnyeletőt hevítjük. A nyomás növekedése következtében a kihajtott hideg közeg a léghűtéses (11) kondenzátorban lecsapódik és esepp-30 folyós állapotban jut a (2) elgőzölögtetőbe. Az elnyeletőben a hőmérséklet ekközben fokozatosan nő és amint meghatározott hőmérséklethatárt elért, a (14) termosztát a fűtőelemet önműködőlég kikapcsolja és 35 egyidejűleg a (6, 7, 9) és (10) csappantyúkat is nyitja. Ezzel az (5) és (3) terekben légáramlás keletkezik. Az elnyelető ily módon elért hűtése nyomáscsökkentést hoz létre a készülékben és ennek következ-40 tében a (2) elgőzölögtetőben felgyülemlett cseppfolyós hidegközeg elpárolog. Az elpárologtatáshoz szükséges meleget a (4) térben lévő levegőtől elvonjuk és ha ennek következtében az e térben lévő levegő hő-45 mérséklete a (8) hűtőtérben uralkodó hőmérséklet alá szállt, a (9) csappantyún keresztül a hűtőtérbe hideg levegő és (10) csappantyúkon keresztül a (4) kamrába kevésbbé hideg levegő áramlik, úgy, hogy 50 önműködő légkeringés indul meg. A 2. ábra hasonló kiviteli alakot mutat oldalnézetben. E kiviteli alaknál az (1) elnyelető (8) hűtőtér fölött (15) hőszigetelő szekrényben van. Mellette a külső levegő-55 vei hűtött (11) kondenzátort helyeztük el, amely (16) és (17) csővezetékek útján az elnyeletővel összekötött. A '(17) vezeték lehetővé teszi, hogy azok a bomlástermékek, amelyek a magas reakcióhőmérséklet következtében az elnyelési folyamat alatt 60 esetleg létrejönnek, keringhessenek. A (15) szekrénynek a kondenzátor felöli oldalán (18) levegőbebocsátó nyílása, tetején pedig (19) levegőkibocsátó nyílása van. Ezt a hidegfejlesztő gépet célszerűen óraműves 65 kapcsolóval vezéreljük olymódon, hogy az (1) elnyelető fűtőáramát meghatározott időpontokban be- és kikapcsoljuk. yAz (1) elnyelető és a ((15) szekrény méreteit ügy választjuk meg. hogy a megengedhető 70 legmagasabb hőmérsékletnél a bevezetett meleg az elvezetett meleggel egyenlő legyen. Ezzel az elnyelető esetleges túlhevítési veszélyét elkerüljük és a telep semmiféle felügyeletet nem igényel. Amint a 75 pontozott vonalak mutatják, a kondenzátort felül nyitott, a (15) kamra mellett fekvő (20) kamrába is helyezhetjük. Ebben az esetben a hűtő levegő a nyilak irányában halad a két kamrán keresztül. 80 Ezzel az elrendezéssel azt érjük el, hogy a kondenzátort az a hűtőlevegőáram, melyet a fűtőelnyelető fűtése hoz létre, körülöblíti. Ennek a kondenzátor jobb hűtése az előnye, míg az elnyelető fűtési vesz- 85 teségei csökkennek. A (15) kamrát az (1) elnyeletővel a (8) hűtőtér alatt is elhelyezhetjük. Ilyenkor ajánlatos a levegőkibocsátó nyílásokhoz huzamcsatornát csatlakoztatni. 90 Ennél az elrendezésnél a hidegnek a (4) elgőzölögtető kamrából a (8) hűtőtérrel való közlésére nincsenek beállítható légcsappantyúk, hanem ez a berendezés úgy dolgozik, hogy csak hideg jut a (2) elgő- 95 zölögtetőből a (8) hűtőtérbe. Evégett a (2) elgőzölögtetőbe kígyózó (21) csövet helyeztünk, melynek mindkét vége a (22) íolyadéktartánnyal összekötött, melyet a (8) hűtőtérben helyeztünk el. A folyadéktar- 100 tányt könnyen gőzölgő folyadékkal, pl. folyékony ammóniákkal töltöttük részben meg. Amint az elgőzölögtető a <8) hűtőtér levegőjénél hidegebb lesz, a (21) kígyózó csőben lévő ammoniákgőz cseppfolyósodik jo5 és a (22) tartányba folyik. A kígyózó csőben történt kondenzáció folytán a (22) tartányban a hőelvonással járó elgőzölgés indul meg. A szilárd halmazállapotú abszorbeáló 110 anyagok köztudomásúlag rossz hővezetők. Ezzel a körülménnyel számolni kell az elnyelető felépítésénél, amelyben ezek az anyagok vannak. Ezért az elnyelető belsejében nagy és messze elágazó, a falakkal 115 szoros érintkezésben álló fűtőfelületeket helyezünk el, melyek a gáznemű hidegközeget vezető csatornákkal váltakoznak,
