109900. lajstromszámú szabadalom • Adó-, vevő- és erősítőberendezés

— 315 — (7)-es szorítókkal) való kapcsolása révén használhatók fel. Az előállított rezgéseknek nem kell a vett rezgésekével azonos frekvenciájúnak lenni, abban az esetben, 5 ha a rezgéskörök konstansait megfelelő módon választottuk ki és a frekvenciakülönbség igen csekély, a vett rezgések a helyi rezgéseket ismert módon ugyanazon frekvenciába vonják. Hasonlóképpen fa-10 zisba is vonják, a vett rezgések a helyi rezgéseket, úgy hogy az előállított rezgések fázisa és frekvenciája a rácskörben ugyanaz, mint a vett rezgéseké. Ha a vett rezgések változnak, az előállított rezgések 15 követik a változást, a körök konstásainak kellő megválasztásával a különbség anynyira csökkenthető, hogy elveszti gyakorlati jelentőségét. A találmány számos más célra is hasz-2o nálható, mivel rezgéselőállítókat, erősítőket, egyenirányítókat és modulátorokat ezeknek különböző kapcsolása által különös céloknak megfelelően lehet összeállítani, ismert elvek szerint. Erősítési cé-25 lókra és dróttalan vétel céljaira általában egy rezgéselőállító, egy egyenirányító és egy vagy több erősítőfok szükséges minden átvitel vagy elektromos áramok minden egyes csoportja számára. Minthogy a 30 találmány tárgyának ^alkalmazása rendkívül nagy különválasztási élesség elérését biztosítja, a készülék egynél több dróttalan továbbítást eszközölhet egyidejűleg és az erősítendő áramok egynél több cso-35 portját is dolgozhatja föl egyidejűleg, azonban ebben az esetben minden erősítéshez vagy minden vételhez egy egyenirányító és minden olyan áram erősítéséhez, mely nem a helyi rezgéssel azonos 40 frekvenciájú rezgés modulációját képezi, továbbá minden leadáshoz modulációs berendezés szükséges. A rezgéselőállítónak egynél több rezgést kell szállítania, vagy több rezgéselőálítót kell alkalmaznunk, 45 úgy hogy minden vevőnek, minden erősítőnek és minden adásnak egy bizonyos frekvenciájú rezgés álljon rendelkezésére; ehhez azonban csupán egy erősítő vagy erősítőknek egy kaszkádelrendezése szük-50 séges. A 12. sz. ábra egy teljesen dróttalan vevőberendezést mutat a találmány szerinti adás vételére. Ezen az ábrán (a) a rezgéselőállító, (b) az erősítő, (c) az egyen-55 irányító, (d) pedig azon eszközöket jelzi, melyek a helyi rezgésnek a vett rezgés frekvenciájára való beállítását viszik végbe; a rezgéskör az egyetlen rezonanciakör az egész berendezésben. Az (e) tekercs tartalmazza a vett rezgést, melynek kis 60 része a rácskor (a)csövében is föllép, hogy helyes fázis- és frekvenciaviszonyokat létesíthessünk a vett rezgés és a helyi rezgés között, a 11. sz. ábrához fűzöttek értelmében. Ha az <a) cső rezgési állapotban 65 van, az ellenállás (j) végein rezgő potenciál áll fönn, mely a (b) cső anódjára hat. Egyidejűleg megfelelő rezgő potenciált közöl a kapcsolt (g) tekercs a (b) cső rácsával, hogy az 1. sz. ábrával kapcsolatban 70 kifejtettek értelmében rezgésnek az anódtól a (b) cső katódjához való átfutása megakadályoztassék. Az egyenirányító (c) rácsához ugyancsak rezgő potenciál jut, mint azt a 6. sz. ábrával kapcsolatban le- 75 írtuk. Az (e) tekercs egy része a (b) rácskörben fekszik és a vett rezgés fázisa a helyi rezgés fázisához képest 180°-kal tolódik el. A vett rezgés csökkenti a (b) cső rácsának rezgéspotenciálját, úgy hogy 80 ezen a csövön keresztül rezgés futhat, mely ennek megfelelően a rezgő potenciált (j) hosszában és (c) rácsán leszállítja. A (h) tekercs révén való viszakapcsolással a potenciál bizonyos állandó értékre fokoz- 85 ható. A (c) rácsán levő rezgéspotenciál a vett rezgés erejével arányos, a (c) cső anódárama tehát a vett rezgés modulációjának megfelelően változik. Mivel a moduláció olyan alacsony frekvenciát mu- 90 tat, mint a beszédáramok, a (k) szorítókhoz hangviszaadóberendezés vagy hasonló kapcsolható. Az erősítés foka a (h) tekercs beállításával szabályozható. A vett rezgés modulációjának legnagyobb erejénél \j) 95 végein nincsen rezgési potenciál, az egész helyi rezgésenergia az (a) és (b) csöveken keresztül kering, és az utóbbi cső az előbbivel szemben negatív értelemben hat. Az (a) és (b) csöveket úgy választjuk, 100 hogy egymáshoz viszonyítva megfelelő teljesítményi viszonyokkal bírjanak. Fokozott teljesítményt érhetünk el a berendezéssel a rezgéspotenciál megfelelő beállítása révén, melyet (g)-n keresztül a 105 (b) rácsra vezetünk. Ebben az esetben, ha nem veszünk föl rezgést, a (b) cső parallel dolgozik az (a) csővel, a (j) hosszában való rezgéspotenciál előállításán. Ha rezgést veszünk, (h)-t és (g)-t úgy állítjuk be, 110 hogy a modulálatlan vételi rezgés számára ne haladjon át rezgésáram (b)-n keresztül és (c) anódárama közepes értékén maradjon. Ha a vett rezgést modulációval