109900. lajstromszámú szabadalom • Adó-, vevő- és erősítőberendezés

kalmazhatók, megfelelő hozzáidomítással. Pl. kapcsolhatunk (1. az 1. sz. ábrát) egy beszédfrekvenciákkal változtatott ellen­állást mint kondenzátor- vagy ellenállás-B mikrofont, a szorítókkal (13) és egy an­tennarendszert a (4)-gyel jelölt tekercs szo­rítóival, úgy, hogy telefonadó berendezés áll elő. A szorítók (13) egymással is ösz­szeköthetők és a mikrofon az egész el len -10 álláson (6), vagy annak egy részén át az érintkezés (8) és az ellenállásnak (6) a ráccsal (11) összekötött vége közé kap­csolható. Ebben az esetben célszerűbb, ha egy (közepes rezgésáramot hagyunk futni 15 az anódikörön át, a rács (11) rezgési elő­feszültségének csökkentése által. Nagyobb (teljesítmények céljaira a (4)-gyel jelölt te­kercset egy alkalmas adócső rácsköréhez vagy adócsövek egy csoportjához kap-20 csolhatjuk. Ha az 1., 3. és 4. sz. ábráik szerinti erő­sítőberendezéseket dróttalan vételre al­kalmazzuk, akkor a kibocsátást egy, a rezgések egyenirányítását eszközlő egyen-25 irányítócsővel kapcsolhatjuk össze és arra következhet szokásos módon az alacsony­frekvencia-erősítés. A találmány értelmé­ben azonban úgy is alkalmazhatjuk az erősítőberendezéseket, hogy az egész ala-80 csonyfrekvenciaerősítés vagy annak egy része fölöslegessé válik, külön egyenirá­nyítóberendezések alkalmazásával. Ilyen értelmű berendezés az, amelyet a" 6. sz. ábra szemléltet; itt (28) az egyen-35 irányítócső, mely rácsával (29) egy bebo­csátó berendezésen (30) át a fűtőkatódhoz (34) kapcsolt. A bebocsátóberendezés egy az 1. sz. ábra értelmében szerkesztett erő­sítőfok kibocsátójával van összekötve. (31) 40 előfeszültségi telep és (32) ellenállás, mely­nek végeire a szorítókhoz (33) kapcsolt for­rással előállított lokális rezgést veze­tünk. Anódkönyö'kegyenirányítóberende­zést használunk; a (31)-gyel jelzett telep 45 a ráccsal (29) negatív potenciált közöl, úgy, hogy az anódáram kb. a 7. sz. ábrán feltüntetett (38)-oal jelzett görbe (39)-cel jel­zett erőfokával bír. A 7., 7a. és 7b. sz. áb­rán feltüntetett (40)-nel jelzett vonal a 50 zérusfokú anódáramot szemlélteti. Ha a helyi rezgést a 6. sz. ábra, (28)-as csövének, (29)-cel jelölt rácsára vezetjük és az egyenáramrács beállítása a 7 .sz. ábrán (39)-cel jelzett vonalnak felel meg, akkor 55 a cső egyenirányítja a 7a. sz. ábrán (41)­gyel jelzett görbével szemléltetett helyi rezgést, úgy, hogy az anódáram a (42) fél­periódusoknak felel meg. (43) az elnyo­mott félperiódusokat jelöli. Modern csöveknél az anódáram gör- 60 béje azt mutatja, hegy az áram magas pillanatnyi értékeket érhet el, mint azt a 7. sz. ábrán a (38)-cal jelzett görbe szem­lélteti, a legmagasabb energialeadás azon­ban 'korlátolt, úgy, hogy egy változatlan 65 anódáram, mint pl. a (44)-es vonallal je­lölt, egy bizonyos értéket nem haladhat túl. A bevezetett helyi rezgés ereje tehát olyan, hogy a közepes áram nem haladja túl a (44)-gyel jelzett magasságot . 70 Ha a rácskör csövére a 6. sz. ábrán rez­gést vezetünk a bebocsátón (30) keresztül, akkor annak frekvenciája egyenlő a helyi rezgés frekvenciájával, azonban fázisa a helyi rezgés fázisával szemben 180°-ik,al el 75 van tolódva. A bevezetett rezgés a rácson levő helyi rezgés erejének csökkentésére törekszik, ennek megfelelően gyöngíti a közepes anódáramot. Dróttalan telefon­vétel esetében az erősítés az erősítőfok- 80 ban úgy van saabáyozva, hogy a közapes anódáram a modulálatlan alaprezgés szá­mára a (45)-tel jelzett vonallal van adva, a 7. sz. ábrán adott görbe (38) fölhasznál­ható egyeneisvonalú része középpontjának 85 megfelelően. Ha a fölvett alaprezgés mo­dulált, aikkor a modulációval változik a közepes anódáram, mint azt a (46)-tal jel­zett görbe a 7b. sz. ábrán szemlélteti. A (46)-os görbe alacsonyfrekvenciát ábrázol, 90 azaz beszédfrekvenciát a. dróttalan táv­beszédnél. Ha a (46)-os görbe az! anódáram (39)-es és (44)-es vonalai között változik, a vett alaprezgésnek 100%-ig ikell kimo­dulálódnia, a fölvett jelzés tehát nem ha- 95 iadhatja túl a (4í'.)-os görbe amplitúdóját. Továbbá a csőnek, mivel a (46)-os görbe beszédfrekvenciát jelez, ezen frekvenciá­nál teljesen ki kell használtatnia, na­gyobb teljesítmény torzítás nélkül nem 100 érhető el. Ebből látható, hogy alacsony­frekvencia erősítése nem szükséges, mivel a 6. sz. ábrán (28)-cal jelzett cső minden kívánt teljesítménynek megfelelően lehet megalkotva. 105 A helyi rezgést az anódkörbe a (37)-tel jelzett telep révén, vagy anélkül vezet­hetjük be. Utóbbi esetben kisebbíthető, vagy egészen mellőzhető a (31)-gyel jelölt telep. Az anódkör csövére! ható összes 110 energiát azonban ekkor a helyi rezgés fe­dezi, ami nem mindig kívánatos. A 6. sz. ábra szerinti berendezés a rez­gés íélhullám-egyenirányítását eredmé­nyezi, de teljes-hullám-egyenirányítás is 115 elérhető olyan megváltoztatott berendezés révén, amilyent pl. a 8. sz. ábra tüntet fel. Az alacsonyfreikvencia-kiboesátás mind-

Next

/
Thumbnails
Contents