109900. lajstromszámú szabadalom • Adó-, vevő- és erősítőberendezés

- 4 — látni. Az -erősítés és egyenirányítás egyidejűleg a frekvenciák bármilyen számával eszközölhető; ha pl. a készüléket a beszédfrekvenciák teljes területével látjuk 5 el, melyek azonos erejűek, akkor a beszédáramok közvetlenül egyenirányítás nélkül erősíthetők. Két helyi frekvenciát is alkalmazhatunk, melyeket egy rezgéselőállító állít elő, hogy az. erősítő- és egyenlő irányítóesöveket egyidejűleg, vagy váltakozva láthassuk el. Ebben az esetben az illető két frekvenciának megfelelő di'óttalan jelzések foghatók fel és egyidejűleg erősíthetők ugyanazon erősítőkkel, de al-J5 kalrnazhatnánk mindegyik frekvencia számára külön egyenirányítót is. Az utoljára említett lehetőség változata alkalmas egyidejűleg két úton való összeköttetés céljaira, az egyik utat az első, a másik 20 utat a második frekvencia adja. Minden útnak két frekvenciát is állíthatunk szolgálatába, példának okáért két úton való távbeszéddel kombinált távolbalátás céljaira. 25 Többszörös két úton való távbeszéd, távírás, vagy kombinált távbeszéd és távíiás stb. céljaira szolgáló eljárás úgy válik lehetővé, hogy több alkalmas helyi frekvenciát alkalmazunk. Minden állo-30 másnál néhány frekvenciát a leadásra, a többieket a vételre használjuk föl, azonban az, egyik állomás leadási frekvenciáinak egyenlőknek kell lenniök a másik állomás vételi frekvenciáival. Igen -35 fontos, hogy a leadási frevenciáknál min-Uen írekvenciához saját modulációs el-. rendezés tartozzék, melynek azonban nem kell különösen erősnek lennie, továbbá, hogy minden vételi frekvenciához külön •40 egyenirányító legyen beosztva, melyre ez a uekvencia. járul, vagy pedig csupán e frekvencia jelzései által kerül üzembe. A készülék többi része közös lehet az összes adási és vételi frekvenciák szá-45 inára. A készülék egy része közös is lehet valamennyi adási frekvencia, egy másik része közös lehet valamennyi vételi frekvencia számára. A találmány jelentős előnyt nyújt a 50 különválasztási képesség tekintetében, mivel az ismert adó készülékekben a moduláció által mellékfrekvenciák keletkeznek, melyeknek ereje az adóberendezés rezgési köreinek beállításától függ, míg 55 a találmány szerinti adóberendezés csak az alaphullámfrekvenciát és esetleg közvetlen szomszédos frekvenciákat erősíti és viszi át. Mellékfrekvenciák elektromágneses hullámok alakjában nem léphetnek föl, de esetleg jelentkezhetnek a 60 fölvevő antennában, amikor is erejük ismét a beállítás különválasztási képességétől az egyes körökben föllépő veszteségektől függ. Ha azonban a vevőt a találmány ér- 65 leimében szerkesztjük meg, a mellékfrekvenciák nem erősíttetnek, hanem a veszteségek őket elnyomják, még mielőtt az egyenirányítót befolyásolhatnák, úgy hogy csak az alaphullámfrekvenciára és 70 esetleg az ezekkel közvetlenül szomszédos frekvenciákra hat az egyenirányítás. Az • alaphullámfrekvencia a mellékfrekvenciák kiküszöbölése folytán amplitúdójában híven modulált, mivel az összes jel- 75 zéseket vezető körök nem bírnak rezgéssel, a bennük föllépő változások csak az íilaphullámfrekvenciával egyenlő helyi frekvencia amplitudóváltozásaiban állhatnak. Továbbá nem játszanak szerepet 80 a körök időkonstánsai, azaz a jelzések kibontakozáshoz és elhangzáshoz nem kell több idő, mint a helyi rezgés periódusa negyedrészének tartama. Szem előtt kell tartanunk, hogy a föl- 85 vevő berendezésnél az alaphullámfrekvenciák és a mellékfrekvenciák mind változásokat idéznek elő a helyi rezgés amplitúdójában, azonban csakis e frekvencia vagy egy közvetlenül szomszédos 90 frekvencia esetében, úgy hogy mellékfrekvenciák, mint olyanok nem hathatnak az első erősítőcső rácsköre mögött. Ez okból fontos, hogy az érkező alaphulláuifrekvencia fázisa meghatározott állandó 95 viszonyban maradjon a helyi frekvencia fázisával. A fázis megváltozása természolesen idegen modulációt vezetne be. A találmány értelmében készített fölvevőberendezéseknél célszerű, ha nem is 100 lényeges, hogy a helyi frekvencia megfeleljen az érkező alaphullámfrekvenciának, mivel különben állandó helyi frekvencia alkalmazható és az érkező alaphullámfrekvenciát egy második változó 105 helyi frekvencia annyira befoghatja, hogy az eredő frekvencia az állandó helyi frekvenciával egyenlő. A mellékelt rajz a találmányt példákban sematikusan szemlélteti, és pedig: 110 Fig. 1. egy erösítőkapcsolást mutat a találmány értelmében, Fig. 2., 2a. és 2b. a Fig. 1. szerinti berendezésnek beállítását ós hatását szemléltető görbéket, 115 Fig. 3. egy erősítőkapcsolást a talál-