109900. lajstromszámú szabadalom • Adó-, vevő- és erősítőberendezés
— 315 — •gyakorlatban az összes veszteségeket. A találmány tárgyát párhuzamban állíthatjuk a tenger alatti kábelekkel is, melyekre az impulzusokat nem vihetjük át 5 közvetlenül, hanem ehelyett rendszerint ar . kábel töltésének A'áltoztatását eszközöljük. Ez a „töltés" a találmány előidézett helyi rezgésének felel meg. A tényleges hatás egyébként ugyanaz. 10 Hogy a találmány ismertetett elvét célszerűen alkalmazhassuk, az egyes készülékekben természetesen különös berendezések szükségesek. Ezek közül néhánynak leírását adjuk a továbbiakban. 15 A legmegfelelőbb berendezés erősítőcsövet alkalmaz. A rács- és anódkörökre a helyi rezgést visszük át olyképen, hogy a ráesáram rezgése a rezgésnek a csövön ós az anódkörön való áthatolását akadá£0 lyozza. Ehhez megfelelő fázis- és feszültségi viszonyok szükségesek a rács- és az anódkör rezgései között. E célból az anódkor és a rácskor között állandó vagy változtatható visszakapcsolást alkalma-25 zimk. Ha jelzés érkezik a rácsra, melynek frekvenciája a helyi rezgés frekvenciájával egyenlő., akkor annak fázisa kell, hogy ellentétes legyen a rácskör helyi rezgésének fázisávs.1. A jelzés ebben 30 í)z esetben csökkentőleg hat a rácsáram rezgésére, úgy hogy a rezgés az anódkörön átvezetődhet és a visszakapcsoláson át a rácsáram rezgése erejét továbbcsökkenti, mígcsak nyugalmi állapot nem 35 következik be. A rácson alkalmazott visz-Iszakapcsolás erejének változtatásával nagy erősítési fokot érhetünk el, a cső teljesítményi határán belül. A teljes visszakapcsolási hatás a cső túlhajtása 40 nélkül elérhető, míg az eddig ismert eljárások folyamán a cső már jóval azelőtt végezne önrezgést, mielőtt a visszakapcsolás lehetőségeit teljesen kiaknáztuk volna. Ha például a visszakapcsolási fe-45 szültség a rácson a bevezetett jelzés feszültségének 0,5-ét teszi ki, akkor a rácson olyan feszültség áll elő, 'mely 1 + 0,5 + 0,25 + 0,125-t stb., vagyis határesetben 2-t tesz ki, az erősítés tehát 2:1 50 arányú. Ha a visszakapcsolási feszültség 0,999-t tenné ki a rávezetett jelzési feszültségnek, akkor az erősítés aránya 1000:1 volna. Ez csak azért lehetséges, mert a berendezés odahat, hogy az erősí-55 tést automatikusan és azonnal megszakítsa, vagyis, ha a bevezetett jelzés megszűnik, normális, hatást nem gyakorló üzemi állapotba kerül vissza, úgy hogy a rezgés addig a pontig nem léphet fel, a,melyen a bevezetett jelzés, Ihozzáadva 60 a visszakapcsolási erősítést, nem erősebb a cső rácsával közölt helyi rezgésnél. A találmánynak drótnélküli fölvevőkészüléken való alkalmazásánál megfelelő és szilárd fázisviszony előállítása szüksé- 65 ges a vételi frekvencia és a helyi frekvencia között. Ezt a föltételt könnyen teljesíthetjük a helyi rezgés előállítója frekvenciájának, mely az egész berendezésre hat, változtatásával, illetőleg az 70 érkező frekvenciára való beállításával. Ez a művelet az alapbeállítás. Az érkező frekvencia fázisát nem változtathatjuk automatikusan, de változtathatjuk a helyi rezgés előállítójának fázisát. Ez okból 75 az érkező frekvenciát közöljük a rezgés előállítójával. Még akkor is, ha a vételi frekvencia nagyon gyönge, a helyi rezgéseket fázisban maga után vonja és így a helyi rezgés előállítójának fázisát a 80 vételi rezgéseknek megfelelő viszonyban tartja. A nevezett föltételt csak dróttalan vevőkészülékeknél kell teljesítenünk. Leadó- és erősítőberendezéseknél a külfre- 85 kvenciákhoz való fázisállítás követelménye elesik. Több mint egy frekvencia erősítőinél, pl. teltefonnál, a helyi frekvenciának magasabbnak kell lennie, mint az erősítendő legmagasabb frekven- 90 ciának és az erősítendő frekvenciák kell, hogy a helyi frekvenciák modulációját képezzék. Egyenáramerősítő esetében a helyi frekvenciának ugyancsak elég magasnak kell lennie. 95 Az erősítő cső a jelzési áramerővel is szabályozható, amely a visszakapcsolási erősítéssel együtt nagyobb, mint a rácsra vezetett helyi rezgés. Ebben az esetben a csövet, kezdve null-jelzéssel a rácson és 100 a jelzési áramfeszültségnek maximálisra való fokozásával, olyan magas fokra hozzuk, amely kétszerese a fönt leírtnak, mivel a hatófeszültség a rácson a jelzési áramerő további fokozásával zérusra 105 csökkentödik, mire a jelzési áramerő további fokozása a rezgési feszültséget a helyi rezgéshez viszonyítva fordított fázisba hozza. Az anódkörben azonban fázisiforduláis nem áll be, hanem ebben a no körben a rezgési erő zérusról a cső teljesítőképességének maximumára fokozódik. Az egész hatás, ami az erősítést illeti, teljesen ugyanaz, mint az először leírt esetben, azonban megállapítható annak a le- 115 hetősége, hogy a cső önrezgési állapotba
