109878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás arzénsavas sók közvetlen előállítására arzénszulfidos nyersanyagokból
Megjelent 1034. évi május hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÖSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 109878. SZÁM. — lVll/1. OSZTÁLY. Eljárás arzénsavas sók közvetlen előállítására arzénszulfidos nyersanyagokból. Dr. Romwalter Alfréd és Széki János főiskolai ny. 1*. tanárok Sopronban. A bejelentés napja 1932. évi december hó 23-ika. A arzénsav sóit eddigelé közvetett úton, arzénessavon keresztül állították elő. Az arzént az arzéntartalmú nyersanyagokból (arzénszulfidos ércekből stb.) pörköléssel 5 állították elő arzéntrioxid (As2 03 ) alakjában, amelyet a pörkölési gázokból leválasztottak és tisztítóműveletek útján tovább dolgoztak fel. Az arzénsavas sókat az arzéntrioxidból vagy úgy állítot-10 ták elő, hogy előbb az arzéntrioxidot arzénpentoxiddá oxidálták, majd ezt a kívánt sóknak megfelelő fémoxidokkal hozták re akcióija, vagy pedig úgy, hogy előbb az arzénessav sóit állították elő és ezeket 15 oxidálták arzenátokká. A találmány szerinti eljárással az arzenátokat arzénszulfidos nyersanyagokból közvetlenül állítjuk elő, tehát .anélkül, hogy ezek arzéntartamát előbb közbenső 20 termék, vagyis arzéntrioxid alakjában kellene a további feldolgozás céljaira kinyerni. A találmány szerinti eljárás egy, az arzénszulfidos nyersanyagok pörkölésénél 25 gyakorta fellépő hátrányos körülmény hasznosításán, illetve e hátrányos körülmény tervszerű előidézésén alapul. Tapasztalták ugyanis, hogy az arzénszulfidos ércek pörkölése folyamán az, arzén-30 trioxid-hozadék kisebb-nagyobb mértékben alatta marad ' annak azi értéknek, amelyet a nyersanyagban foglalt arzénmennyiségből, az elkerülhetetlen veszteségek leszámításával ki kellene hozni. 35 Hiány, illetve veszteség arzéntrioxidban leginkább olyan esetekben mutatkozott, amikor a pörkölésnek alávetett nyersanyag fémoxidokat (pl. vasoxidot, rézoxidot stb.) vagy a pörköléskor oxidokká alakuló vegyületeket (mészkövet, szide- 40 ritet, piritet, galenitet stb.) tartalmazott. Ilyen esetekben a nyersanyagban foglalt arzén egy részét a fémoxidok a pörkölés folyamán visszatartják, nevezetesen arzénsavas sókká alakulva megkötik. Az arzéntrioxid-hozadékhan mutatkozó veszteségek erre a körülményre vezetendők visza. Kísérleteinkből kitűnt, hogy az ismertetett, eddig hátrányt jelentő, mert kisebb- 50 nagyobb arzénveszteségeket okozó káros folyamat előnyösre fordítható, sőt a pörkölés tervszerű vezetése módot nyújt arzén®avas sóknak közvetlen előállítására s emellett az eddigi pörkölési arzén-vesz- 55-teségek egyidejű megszüntetésére. Ehhez képest pörkölési kísérleteink során nemcsak, hogy nem törekedtünk minél nagyobb arzéntrioxid-kihozatalra, hanem ellenkezőleg, arra dolgoztunk, hogy az ar- 60 zéntrioxid elszállását, ill. keletkezését minél jobban akadályozzuk, viszont a pörkölési nyersanyagban foglalt arzén egész mennyiségét a pörkölési maradékban lehetőleg visszatartsuk. &•> Az ezen kísérleteken alapuló találmány tárgyát tevő eljárás lényege abba a műszaki szabályba, foglalhíató össze, amely szerint az arzénszulfidos nyersanyag pörkölését oly mennyiségű - fémoxid vagy 70 karbonát jelenlétében végezzük, amennyi biztosan elegendő a nyersanyagban foglalt arzén teljes megkötésére és pedig a fémoxidoknak arzénsavas sókká való átalakulása közben. Ezen cél biztosítására a kí- 75 vánt arzénsavas sónak megfelelő fém oxidját (vagy karbonátját vagy pedig a pörkölésnél oxiddá átalakuló tetszőleges
