109871. lajstromszámú szabadalom • Túláramkapcsoló
Megjelent 1934. évi máju s hó 1-én . ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALin MRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109871. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Túláramkapcsoló. Leyhausen Vilmos gyáros Nürnberg'. A bejelentés napja 1931. évi február hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 28-ika. A találmány túláramkapcsoló, amelynél a mágnespár pólusai egyik oldalukon a kiváltó horgonyt működteltili, másik oldalukon a kikapcsoláskor fellépő szikraívet 5 oltják el. A találmány a mágneses szikraoltásnak hatásosabb keresztülvitelére irányul, mint amilyen az ismert eféle kapcsolóknál elérhető volt. Míg az ismerteknél a mágnes tekercsei a mágnes szárai-10 nak hosszoldalai körül futnak, úgy, hogy a tekercsek tengelye párhuzamos a szárakkal, addig a találmány szerinti elrendezésnél a mágnestekercsek tengelye a mágnes száraira merőleges. Ilykép a meg-15 szakítást végző kontaktusok a két tekercs homlokfelülete közé helyezhetők el, ehez képesít a fuvó hatás az eddiginél jóval erősebb. Elegendő lehet az is, hogy a két mágnestekercs közül csak az egyiket ren-20 dezzük el a jelzett módon, míg a másik, ahogy eddig is a szokásos, a mágnes szárával párhuzamos helyzetű lehet. A másik tekercs egy mágnesezhető testtel is helyettesíthető, mely a tekercs vasmagjával 25 szemben fekszik. A találmány továhbá a kapcsoló különleges kialakítására vonatkozik. Az 1—1. ábrák' a túláramkapcsolót dugaszkapcsoló alakjában, két elektromág-30 nessel tüntetik fel. Az 1. ábra függőleges metsaet a tekercsek tengelyének síkján át; a 2. ábra keresztmetszet; a 3. ábra alulnézet a kapcsolószerkezet 35 nélkül; a 4. ábra az 1. ábra metszősíkjára merőleges, függőleges síkmetszet; az 5—7. ábrák oly, a szabadalom védelmi körébe nem tartozó, kapcsolót tüntetnek fel, melynél a mágnestekerccsel szemben tóin ágnesez he tő test vain; az 5. és 6. ábráik egymásra merőleges, függőleges síkmetszetek; a 7. ábra keresztmetszet. Az (1) tokiban (1—4. ábra), ennek ten- 45 gelyére merőlegesen foglalnak helyet a (2) és (3) mágnestekercsek a hozzájuk tartozó (4) és (5) vasmaggal. Közöttük van a (6, 7) válaszfalakkal határolt (8) szikratér. A szikratérben, vagyis a (2) és (3) 50 mágnestekercsek homlokfelületei között van a (9) és (10) kontaktus, amelyek közül az utóbbi mozgatható és összeköttetésben van a (11) billenő zárból álló kapcsolószerkezettel. A vasmagokat a mágnes (12) 55 és (13) szárai a (14) és (15) pólussarukkal kötik össze, ez utóbbiak a. (16) horgonyra hatnak. Túláram esetén a pólussaruk a horgonyt vonzzák és a (11) aáróhimbát, holtpontján 60 át, a kikapcsolási helyzetbe emelik. Emellett a (10) kontaktus a pontozottan jelölt helyzetbe kerül és bekövetkezik a megszakítási szikraívnek kifuvásia a kapcsoló hosszirányában. Minthogy a megszakítás 65" különlegesen erős mágnestérben következik be és a mágneses erővonalak a szikraívet merőlegesen metszik, a kapcsolónak fuvóhaitása különöskép erős. A 2. és 3. ábrákon a kapcsoló előnyös 70 térkihasználása látható. A tekercsek és a vasrészek a kapcsoló tokjának görbületé-! hez alkalmazkodnak. A szikratér nagyobb, mint más kapcsolóknál. Minél nagyobb fúvótér kialakítása céljából a te- 75 keresek és a vasmagok lényegileg derékszögűelc és hosszoldalaik a kapcsoló hosszirányába esnek. Elrendezhető több kon-
