109868. lajstromszámú szabadalom • Diótörő és szerszámfogó

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109868. SZÁM. — XYI/a. OSZTÁLY. Diótörő és szerszámfogó. Jakó Ferenc vámszaki főtanácsos Debrecen. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 12-ike. Találmányom vaslemezből teknősen csá­kozott és sajtolt, egyik végükön csukló­san összefogott és egymással nagyjából szimmetriás két pofából álló olyan diótörő, 5 amelynek két pofáját a csukló körül el­helyezett csigarúgónak a sajtolt két pofa belső teknőjébe fektetett egy-egy vége szorítja (kifelé, míg a két pofának egymás felé való közelítése a két pofát összekötő 10 csavarorsó meneteibe kapcsolódó szárnyas anya révén történik; a diótörő két ága közé egyébként számtalan szerszám és közhasználati eszköz szorítható, amely esetben a diótörő a szerszám fogantyúja 15 gyanánt használható. A mellékelt rajz a találmánybeili szer­számfogó diótörőnek néhány példaképem kiviteli alakját tünteti fel és pedig az 1. ábra magát a diótörőt, a 20 2. ábra a diótörőnek csuklós végét, a 3—6. ábra pedig más-más példaképem szerszámnak a diótörőbe való befogását távlati ábrázolásban szemlélteti. Az 1. és 2. ábra azonos léptéke, a 3—6. ábra szin-25 tén egyező kisebb léptékénél nagyobb. A megfelelő vastagságú vaslemezből sajtolás és csákozás útján készült két (a) és (b) pofaágat egyik végükön a (c) csap csuklósan fogja össze. Az (a) pofa sajtolt 30 teknőjének dereka táján egyik végével célszerűen szintén csuklósan rögzített (d) csavarorsónak másik vége áthatol a (b) pofa teknőjében szemközt vágott furaton és meneteire az (e) szárnyas anya az (f) 35 alátétgyűrű közvetítésével a (d) csavar­orsón egyik vagy másik irányban elfor­gatható, amivel az (a) és (b) pofák egy­máshoz képest való állása megfelelően változtatható. Az (a) és (b) pofákat egyéb-40 ként egymástól a (c) csap körül elhelye­zett (g) esigarúgó eltávolítani törekszik (2. ábra). A pofákat egyébként egymásfelé való mozgásukban egy vagy több helyen alkalmazott (h) ütköző határolja. A diótörő kifejezésen általában minden 45 csonthéjú gyümölcs, pl. mogyoró, mandula stb. töréséhez való eszközt kívánok érteni. Csonthéjú gyümölcs törésére való hasz­nálatkor az (e) szárnyas anyát oly mér­tékben csavaroljuk ,ki, hogy a dió, illetve 50 mogyoró az ívelt és célszerűen csipkés­szélű (i), illetve (j) pofatérbe legyen il­leszthető. Ezután az anyát ellenkező érte­lemben forgatva, a gyümölcs héját mind­inkább összeszorítjuk, míg össze nem rop- 55 pan. A szorítást ekkor megszüntetjük, a belet ép állapotban vesszük ki, illetve en­gedjük kiesni, mivel nem a közismert dió­törőre alkalmazott heves nyomással, ha­nem az (e) szárnyas anya révén gyakorolt 60 és -minden pillanatban — tehát a gyü­mölcs csonthéjának eltöréseikor — meg­szüntethető szorítással végeztük a gyü­mölcs feltörését. Az eszköz egyik vagy mindkét pofa- 65 ágának egyik — célszerűen hátsó (csuk­lós) — végén létesített (k) hasíték bevert szeg kihúzására, míg a másik végén lévő egyenes éle (h ütközője) palack (pl. sörös­palaok) ú. n. koronadugaszának nyitá- 70 sára használható. A találmánybeli diótörő ezenkívül a legkülönbözőbb szerszám befogadására és a szerszámhoz való nyél, illetve fogantyú gyanánt is alkalmazható. Nemcsak lapos 75 szerszám (fűrész, kés stb.), hanem lapos pengénél vastagabb eszközök nyelének fo­gantyúja gyanánt is jól felel meg. A la­pos szerszám, pl. (q) fűrész (4. ábra) szá­rát a diótörő két pofája közé fogjuk, ami- 80

Next

/
Thumbnails
Contents