109867. lajstromszámú szabadalom • Fodrászati szárítóberendezés

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. ^ KA6YAR KIRÁLYI qgl||||L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109867. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Fodrászati szárítóberendezés. Grosz István fodrászáaestér Budapesten. A bejelentés napja 1933. évi április hó 12-ike. Találmányom olyan fodrászati szárítóberendezés, mely elektromotorral hajtott ventillátort ós ez utóbbi fúvócsövén az elektromotortól fügetlenül be- és kikap-5 csolható elektromos léghevítőszerkezetet tartalmaz. Találmányom abban van, hogy a fúvócsövet időegységenként átjáró levegő mennyiségének szabályozására való szer-10 vekkel kombinációban e szabályozószervektől függetlenül több hevítőfokozatra beállítható léghevítőszerkezetet alkalmazok. Találmányom azt a gyakorlatilag rend-15 kívül fontos előnyt nyújtja, hogy a mindenkori szükséghez képest, tetszésszerint nagyobb mennyiségű és aránylag kisebb hőmérsékletű vagy pedig kisebb mennyiségű és aránylag nagyobb hőmérsékletű 20 szárítólevegőt állandóan, illetve huzamosan alkalmazhatunk, ami a jelzett fajtájú ismert berendezésekkel lehetséges nem volt. Találmányom előnyös foganatosítása sze-25 rint a szabályozható léghevítőszerkezetes fúvócsőhöz közvetlenül hajszárítósisak ürege vagy csőrendszere csatlakozik. Ez a kivitel azt az előnyt nyújtja, hogy a felhevített levegő hőveszteségeknek úgy-30 szólván teljes kiküszöbölésével jut a hajszárítósisakba, ami a már ismertetett kétféle szabályozási lehetőséggel kapcsolatban rendkívül gazdaságos üzemet tesz lehetővé, aminek egyebek között az is a 55 következménye, hogy a hajszárítás az eddiginél rövidebb idő alatt fejezhető be. Találmányomat még részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foganatosítási példája kapcsán fogom elmagyarázni. A rajzon (a) a tokos elektromotor, mely 40> a (b) konnektor segélyével a szokásos világítási hálózatra kapcsolható és melyet a rajzon csak jelzett, pl. ismert (d) kapcsolószerkezettel különböző sebességekre állíthatunk be. Az elektromotor (f) tok- 45. ban elhelyezett ventillátort hajt, pl. közvetlenül azáltal, hogy ez a ventillátor a mótortengelyre van szerelve. A ventillátor a légáramot a (g) fúvócsőbe fújja, melybe, vagy melyre a (h) lóghevítőszer- 5a kezet van szerelve. Ez a léghevítőszerkezet egyenként vagy csoportosan be- és kikapcsolható több elektromos fűtőtestet tartalmaz és a fűtőtestnek különböző hevítőfokozatokra való beállítására pl. 55. egyébként ismert szerkezetű (k) kapcsoló alkalmazható, melynek (kl) fogantyúja elforgatható ós az egyes helyzetekben a teljes hevítőszerkezetet kikapcsolja vagy annak egy vagy több hevítőtestét foko- 60 zatosan bekapcsolja. Ilymódon kétféle szabályozási lehetőség adódik, úgyhogy a (g) fúvócsövön nemcsak nagyobb vagy kisebb mennyiségű levegőt fuvathatunk át, hanem azt a szükséghez képest na- 65 gyobb vagy kisebb mértékben hevíthetjük fel. A rajzon ábrázolt foganatosítás szerint a (g) fúvócsőhöz közvetlenül (j) hajszárítósisak (jl) ürege csatlakozik, úgyhogy 70 a felhevített levegő ebbe a (jl) üregbe hőveszteségek nélkül jut. Az (a) elektromotorból, az, (f) ventillátorból, a szabályozható léghevítőszerkezetes (g) fúvócsőből és a (j) hajszárítósi- 75. sakból álló együttes közösen az (m) talapzatban a magasság irányában beállítható (p) rúdra vagy egyéb aljzatra vízszintes