109849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kén termelésére ipari gázok kéntelenítésénél kapott reakciótermékekből

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109849. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kén termelésére ipari gázok kéntelenítésénél kapott reakciótermékekből. Koller Károly oki. kohómérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi március hó 18-ika. A 102.324. sz. magyar szabadalmi leírás eljárást ismertet ipari gázok kéntelenítésére tiszta kén kitermelése mellett, amelynél a tisztítandó gázokat mangánvegyület 5 vizes szuszpenziójával hozzuk benső érintkezésbe ós a különböző kezelések után kapott, kén- és mangánoxid-tartalmú maszszából a ként pl. triklóretilénes oldással vonjuk ki. Kitűnt már most, hogy a kénnek ilyen módin való kitermelése ipari gázok kéntelenítésénél kapott masszákból bizonyos esetekben nem gazdaságos, mert a drága oldószert pl. triklóretilént az üzemben el-15 kerülhetetlen veszteségek miatt gyakran kell pótolni és a pótlólag adagolandó oldószer ára a kitermelt kén értékét megközelíti, sőt néha el is éri. A találmány olyan eljárást iavasol kén-20 nek ilyen masszákból való ki'ermelésére, amely az ismeretes eljárásokat gazdaságosság és célszerűség tekintetében felülmúlja. A találmány szerinti eljárás az, hogy az 25 ipari gázok kéntelenítésénél kapott reakcióterméket, amely szilárd kénből és szilárd kisérőanyagokból, mint pl. mangánvegyületekből áll, tehát fizikailag homogén rendszert képez, a kén olvadáspontja fölé 30 hevítjük és ilyen módon olyan termékké alakítjuk át, amelyben már csak a kísérőanyagok szilárd halmazállapotúak, amely tehát fizikailag heterogénrendszert képez. E rendszer egyes fázisait tetszésszerinti 85 fizikai módszerekkel elkülönítjük. Ha a reakcióterméket a kén olvadáspontjánál nagyobb, azonban szublimációs pontjánál kisebb hőmérsékletre hevítjük, akkor a ként — szilárd kísérőanyagok mel-40 lett — folyékony halmazállapotban kapjuk. Ajánlatos, hogy mélyen a kén szublimációs pontja alatt olyan hőmérsékleten dolgozzunk, amelyen a kén viszkozitása a legkisebb. A lehetőleg hígfolyós ként a kísérőanyagoktól ülepítéssel és vagy cen- 45 trifugálással vagy sajtolással különítjük el. Az elkülönített folyékony ként adott esetben formákba önthetjük. Ha a reakciótermék hevítését a kén szublimációs pontjánál nagyobb hőmér- 50 sékletig folytatjuk, akkor a ként — ugyancsak szilárd kísérőanyagok mellett — gőzhalmazállapotban kapjuk. E munkamenetnél minden körülmények között a levegő kizárásáról kell gondoskodni. A keletkező 55 kéngőzt elvezetjük és kondenzáljuk. Az eljárás foganatosítását elősegíti az az ismert jelenség, hogy a kén a nedves kéntelenítő massza regenerálásánál a szuszpenzói tetején habszerű masszában váliK 60 ki, amely aránylag sok ként és kevés kísérőanyagot tartalmaz. E kéndús maszsza, amely a szuszpenzió tetejéről könnyen eltávolítható, a találmány szerinti eljárásnál igen jó kiindulási anyag gyanánt sze- 65 repel. A találmány szerinti eljárás igen előnyös, mert ezzel a ként a kéntelenítő maszszából tisztán fizikai módszerekkel drága oldószerek alkalmazása nélkül, gazdaságo- 70 san kitermelhetjük. Szabadalmi igények: 1. Eljárás kén kitermelésére ipari gázoknak, különösen mangánvegyületekkel való kéntelenítésénél kapott kéndús 75 reakciótermékekből, azzal jellemezve, hogy a reakcióterméket a kén olvadáspontja fölé hevítjük és ilyen módon az