109828. lajstromszámú szabadalom • Gázcsöves faszéntüzelésű vasaló

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI ^M^Hw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109838. SZÁM. — XVIII/a. OSZTÁLY. Gázcsöves faszéntüzelésű vasaló. Horváth Sándor oki. erdőmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi junius hó 28-ika. A háztartási eszközök között nélkülözhetetlen a vasaló; egyes nagyvárosi háztartásokat, ipari mosodákat leszámítva, ma a legelterjedtebb a faszéntüzelésű 5 vasaló. Ezeket a vasalókat jellemzi a vasaló talpa felett lévő kétoldali lyuksor, melyen át az üzemben lévő vasaló a faszén elégéséhez szükséges levegőt veszi fel. Az égéstermék a vasaló fedelén lévő csipké-10 zettségen át távozik. A huzatot az alsó és felső lyuksor közötti magasságkülönbség és az égéstermékek melege adja. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vasaló működése nem' megfelelő. A vasalónő a 15 vasalóra helyezett csődarabbal vagy kézben való lengetéssel igyekszik a szenet megfelelő izzásba hozni. A vasaló a keletkezett melegnek csak kis részét hasznosítja, mert a meleg tulajdonságának meg-20 felelően fölfelé áramlik és a vasaló legfontosabb része, a talpa, nehezen melegszik fel. A tökéletlen elégés folytán keletkező szénoxid (CO) mérgező hatásánál fogva fejfájást, szédülést okoz; hibájuk 25 még ezeknek a vasalóknak, hogy nem szabályozhatók. Nem ad megfelelő megoldást a vasaló fedelén alkalmazott, kéményszerű csővezeték sem. A vázolt hibákat óhajtja kiküszöbölni 30 az alábbiak szerint módosított vasaló; a cél tökéletesebb tüzelőtér kiképzése, a mérgező széngáz tökéletes elégetése és a meleg gázoknak olyan vezetése, hogy azok lehetőleg a vasaló talpát melegítsék. 35 Ez okból a vasaló zárt; a fedél ajtószerepe megszűnik és szilárd egészet képez a vasaló testével; a vasaló ajtaja [1., 2., 4. ábra (a)] a vasaló hátulsó oldalán ferde síkban van elhelyezve. Az égéshez 40 szükséges levegő az ajtó alatt elhelyezett lyukakon [1., 2., 3. ábra (n)] át hatol a vasalóba; pótlevegőt vezetnek be még az ajtón lévő lyukak [1., 2., 4. ábra (r)]. Az elégési gázok elvezetésére egy öntöttvas vagy rézből készült cső [1., 3. ábra (1)] 45 való; ez a gázcső a vasaló tetejének elején hatol függőleges irányban a vasaló belsejébe és a talp közelében harangalakú kiszélesedésben [1., 3. ábra (o)] végződik; a cső a vasaló teteje felett 4—5 cm-nyire áll 50 ki. Erre a kiálló esővégre helyezünk még egy csőt'oldalékot [1., 2., 4. ábra (v)]; a toldalékcső könyökcsőszerűen van kiképezve, oldalt hajlik és nyílása [1., 2., 4. ábra (x)] oldalt vezeti ki az elégési gázo- 55 katw A toldalékban forgatható szeleppel [1., 4. ábra (s)] nagyíthatjuk vagy kisebbíthetjük a keresztszelvényt, ezzel a tüzelést szabályozhatjuk. A vasalóban elhelyezett rostély [1., 3. 60 ábra (t)] csak az (1) csőig ér és a cső körül félkörben fölfelé hajlított karimája [1., 3. ábra (p)] van; a rostélyalak ilyen módosításának célja, hogy a lefelé haladó gázok számára a gázvezető cső körül egy lefelé 65 keskenyedő vízszintes keresztszelvény [1., 3. ábra (h)] keletkezzék; ebben a keresztszelvényben a lefelé haladó eléghető gázok (CO) összeszorulnak, jobban keverednek a pótlevegővel és tökéletesen elégnek a 70 fölhevített csőfalon. A rostély és cső közötti hézag [1., 3. ábra (h)] nagyságát a rostélyon lévő bütyök [1., 3. ábra (e)] biztosítja. A vasaló használata a következőkép tör- 75 ténik: a vasalóba a hátulsó oldalon lévő ajtón át faszenet helyezünk, meggyujtjuk és az ajtót lezárjuk. Az égéshez szükséges levegő az (n) lyukakon át beáramlik a vasalóba és a szenet izzásba hozza. A mer 80