109827. lajstromszámú szabadalom • Felgöngyölíthető rúd állványokhoz, támaszokhoz, tartókhoz stb.

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 109827. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Felgöngyölíthető rúd állványokhoz, támaszokhoz, tartókhoz stb. Guntermann Vilmós oki. mérnök Berlin. A bejelentés napja 1933. évi április hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 22-ike. A találmány felgöngyölíthető rúd, mely a legkülönbözőbb célokra, különösen pedig olyankor alkalmazható, ha az a feladat, hogy egyébként merev rudat hasz-5 nálaton kívüli helyzetben teret megtakarító alakba hozzunk. Az ilyen felgöngyölíthető rudakat többek között mint mércéket, állványlábakat, összerakható csónakok merevítéseit, sátorrudakat, fedélzeti 10 rudakat, lámpatartókarokat és még számos más téren mint hordozó vagy támasztó rudakat alkalmazhatjuk. A találmány szerinti felgöngyölíthető rúd legalább két, közös tokban laposan 15 egymásra göngyölíthető fémszalagból áll, melyek a tokból való kihúzáskor csőalakú testté egyesülnek, azáltal, hogy legalább az egyik szalagot az egyik oldalról közepe felé ható tövis és két, a má^ik oldalán a 20 szalag szélénél ható nyomószerv útján harántirányban kényszermozgásuan domborítja, ahol is a domborított szalagot a másik szalaggal oldalsó kapcsolóelemek kötik össze, melyek a felgöngyölt helyzet-25 ben a szalagok felületein belül helyezkednek el. A mellékelt rajz a találmány szerinti felgöngyölíthető rúdnak példaképem foganatosítási alakját mutatja. Az 30 1. ábra két fémszalagból álló felgön,A« gyölíthető rudat és a hozzátartozó göngyölítő tokot a tok két csészealakú fele ütköző hézagának síkján át vett metszet,-; ben mutatja. A 35 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett nagyobb léptékű metszet. A 3. ábra a felgöngyölíthető rúdnak egy részét felülnézetben tünteti fel. Az 1. ábra szerint a dobalakú (e) tokban, mely két egymás tükörképét alkotó íO csészéből áll (2. ábra) két (a) és (b) fémszaiag, célszerűen acélszalag spirálisalakúan van feltekercselve. E fémszalagok közül az egyik, nevezetesen az; (a) szalagnak szélei közelében köralakú (c) lyukai 45 és a máik (b) szalagnak oldalsó kiszélesítések alkotta (d) fogai vanniak, mélyek között félköralakú mélyedések keletkeznek. A (c) lyukak félköralakúak, trapézalakúak vagy háromszögalakúak is lehetnek. Csu- 50 pán az lényeges, hogy a lyukak az (a) szalag szélei felé keskenyedjenek. Ugyanez, vonatkozik a (b) szalag (d) fogaira is. A szalagokat a feltekercselésre való (e) toknak fúvók,aalakú (g) szájnyílásából kihúzhatjuk 55 és azokat a kihúzásnál az, alább még ismertetendő eszközök útján csőalakú testté kötjük össze, amennyiben a (d) fogakkal ellátott (b) szalagot harántirányban kényszermozgásúan kidomborítjuk, amikor is a 60 (d) fogak az (a) szalag, (c) lyukaiba hatolnak. Ha a felgöngyölíthető rudat állványnak akarjuk] használni, akkor a rúd végén az (1) csúcsot alkalmazzuk. A (c) lyukakkal ellátott (a) fémszalag- 65 nak a szalag kinyújtott helyzetében önműködően képződő harántdomborulatja van, mely a (b) szalag kényszermenetűen létrehozott domborulatával ellentétes (2. ábra). 70 Az (e) göngyölítőtoknak az (a) és (b) szalagokat felvevő hengeres ürege az (a) és (b) szalagok számára két különálló (f) és (h) kilépőnyílással van ellátva. A fogazott (b) szalagot, mely a (h) nyíláson lép 75 ki, az (e) toknak ívelt (el) külső fala és a' (h) és (f) kilépőnyílások, közötti (e2) falrésznek dudoralakú külső vastagítása úgy -