109823. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcső hangosfilmcélokra vagy másefféléhez

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109833. OSZTÁLY. — Vll/d. SZÁM. Elektronsugárcső hangosfilmcélokra vagy másefféléhez. Allgemeine Elektricitats Gesellschaft cég Berlin (Németország-) A. bejelentés napja 1932. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 9-ike. Elektronsugárcsöveknek hangfel jegyzésre, különösen hangosfilmfelvételekhez való alkalmazásánál kívánatos, hogy az elektronsugárinyaláb a fluoreszkáló ernyőn 5 lehetőleg vonalas fényfoltot létesítsen, hogy a világító ernyő előtt elvezetett filmen keskeny, intenzitásukban a mikrofonáramoknak megfelelően váltakozó vonalakból álló hangfeljegyzés keletkezzék (intenzitás-10 eljárás). Vonalas f luoreszcenciafolt létesítését a cső elektródáinak, különösen a vezérlőrácsnak különös kialakításával vagy pedig külön ellenzők elrendezésével kísérelték meg. Ezek 15 az eszközök azonban nem vezettek a kívánt eredményre, mivel az ily módim létesített vonal nem elég finom, il/jlve intenzitásának túlságosan nagy részét elveszti. A találmány értelmében a szokásos esz-20 közökkel előállított elektronsugarat az anóda és fluoreszkáló ernyő közötti térben oly összetételű mágneses vagy elektromos mező hatásának tesszük ki, hogy a fluoreszkáló ernyőn az elektronsugár ál-25 tal előállított világító folt keskeny csíkká nyomódik össze. E. célra az anóda és fluoreszkáló ernyő közötti térben a sugár tengelye irányában haladó fémlemezt helyezhetünk el, amely 80 két tőle kellő távolságban oldal L elhelyezett ellenlemezzel az elektronsugarat két félre osztó kettős kondenzátort alkot. Ha már most a kondenzátorlemezekre megfelelő feszültséget kapcsolunk, akkor a kon-35 denzátoron átlépő elektronsugár összehúzódik és így a fluoreszkáló ernyőn a középső lemez síkjában fekvő keskeny fluoreszcenciavonal jelenik meg. Ennek az elrendezésnek példakénti foganatosítási alakját a mellékelt rajz 1. és 2. ábrái szem- 40 léltetik. Az (1) csőben a (3) anóda nyílásán kilépő elektronsugár tengelyében a (6) fémlemez van. Ennek mindkét oldalán egyegy (7) és (8) fémlemez van, amelyek 45 célszerűen a rajzban szemléltetett módon, az anóda felé tekintő oldalukon kifelé vannak hajlítva, ami lehetővé teszi, hogy az anódából kilépő elektronsugárnyaláhnak lehetőség szerinti nagy részét fogjuk fel. A 50 középső lemez már most célszerűen anódapotenciálon van, míg a két kívül fekvő lemez a középlemezhez képest negatív, pl. 100 Volt potenciálú. Ezáltal a lemezek között szimmetrikus mezők alakulnak ki, 55 amelyek oly hatást gyakorolnak a lemezeken áthaladó elektronsugárra, hogy a sugárnak a középlemezek által elválasztott félsugarai a középlemez síkjában haladó, az elektronsugártengelyhez harántirány- 60 ban. fekvő egyenesssé hajlanak össze. A külső lemezekre kapcsolt feszültség megfelelő megválasztásával, mely lényegében a lemezek távolságától és a sugár sebességétől függ, elérhetjük, hogy a sugár pon- 65 tosan a fluoreszkáló ernyő síkjában fekvő vonallá hajlik össze. Oly célból, hogy a kettős kondenzátorral előállított vonal hosszkiterjedésében is korlátozva legyen, a kettős kondenzátort felül és alul a (9) 70 és (10) falak zárhatják le, miáltal a kettős kondenzátornak a 2. ábrán távlati képben feltüntetett szekrény alakját kapjuk. A (6) középlemezt a szekrényhez szigetelő támaszokkal erősítjük. 75