109817. lajstromszámú szabadalom • Fafűtésű kályha
Megjelent 11>:> 4. évi május hó 24 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109817. SZAM. — Il/'h. OSZTÁLY. Fafűtésű kályha. „Royal" gyorsmérleg és vasárugyár r. t. Budapest. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 17-ike. A találmány fafűtésű kályha, mely előnyös légkeringése folytán az eddig ismerteknél sokkal kedvezőbb hatásfokkal dolgozik. 5 A csatolt rajzon a kályha példaképem kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kályha függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábrához képest 90°-al elforgatott függélyes metszet, a 10 3. ábra vízszintes metszet az 1. ábra A—B vonala mentén, a 4—5. ábra pedig a füstcsatornán vízszintes irányban átmenő két egymás fölött fekvő levegőátvezető csőbetét vízszintes 15 metszete. A találmány lényege az, hogy a kályha füstcsatornájában, egymástól bizonyos távolságban egymás fölött elrendezett, vízszintes irányban átmenő levegőátvezető 20 csőbetéteket egy-egy rézsútosan haladó rekeszfal két elkülönített, egyik végükön a szabadba torkolló rekesztékre osztja, mely rekesztékekből a szabadba torkolló nyílásnál kisebb keresztmetszetű egy-egy 25 cső ágazik ki és e csövek a kályhában kiképezett, különálló, felül csukott, alúl pedig a szabadba nyíló függélyes levegőcsatornába torkolnak. Az egymás fölött fekvő levegőátvezető csőbetétekben a re-30 keszfal ellentétes irányban halad, vagyis az egyik csőbetét rekeszfalának síkja keresztezi a másik csőbetét rekesz-falának síkját, minek folytán két egymás fölötti esőbetét rekesztékeiből kiágazó csövek a 35 kályha négy sarkában helyezkednek el és ugyancsak a négy sarokban van kiképezve egy-egy függélyes légcsatorna, melyek mindegyikébe egy-egy csőág belétorkollik. A levegőátvezető csövek, illetve a légcsatornák ilyen kiképzésének az az 40 előnye, hogy bennük igen erős huzat keletkezik, minthogy a levegőátvezetŐGsövek rekesztékeinek egyik sarka, ahol a hideg levegő a rekesztékbe áramlik, kicsiny keresztmetszetű, kitorkolló nyílása azonban. 45 ahol a meleg levegő kiáramlik, már nagy, a rekesztéken áthaladó levegő tehát felmelegedik és terjeszkedése arányában fokozatosan nagyobb keresztmetszeten halad át és így szabad áramlásának nincs aka- 50 dálya. A kályha (a) chamottefalából ismert módon (b) terelőlapok nyúlnak be a (c) füstcsatornába, melyek a füstgázokat hosszabb út megtételére kényszerítik. A 55 (c) füstcsatornában egymás fölött, egymástól bizonyos távolságra, két végükkel a kályhafal nyílásán át a szabadba torkolló (d) levegőátvezető csőbetétek vannak elhelyezve. E csőbetéteket egy-egy 60 részútosan haladó (f) rekeszfal két-két egymástól elkülönített (g, h) részre osztja. Az egymás fölött levő csőbetétekben az (f) rekeszfal ellentétes irányban halad, vagyis az egyiknek síkja keresztezi a má- 65 sifcat. A (g, h) rekesztékeknek egyik vége a kályhafal nyílásán át a. szabadba torkollik és e rekesztékekből egy-egy (i) cső ágazik ki, melyeknek keresztmetszete kisebb, mint a szabadba torkolló nyílás ke- 70 resztmetszete. Minthogy két egymás fölötti (d) csőbetét (f) rekeszfalának síkja egymást keresztezi, így két csőbetétnek négy darab (i) csőága a kályha négy sarkánál helyezkedik el. Ez (i) csőágak egy- 75 egy egymástól elkülönített, felül zárt, alul pedig nyitott függélyes (k) csatornába torkolnak. A hideg levegő tehát alulról
