109794. lajstromszámú szabadalom • Kontaktusrendszer különösen nagyfeszültségű villamosáram ki- és bekapcsolására

— 6 — volodni és a rugó még jobban megfeszül. A (z6) tengely továbbfordulása esetén a (wl) kontaktuskés belejut a (\v2) lamel­lába és így a kapcsolás az (X) és (Y) kö-5 zött a (wl, w2) kontaktusokon keresztül is helyre van állítva, s a kapcsolás telje­sen befejeződött. A (z5) kar marad e jobb­szélső helyzetben, mert a (zfi)-on levő s a rajzon külön nem ábrázolt reteszelő szer-10 kezet a (z6) tengelynek az óramutatóval ellenkező irányú forgását nem engedi. A kikapcsolás fordított sorrendben a kö­vetkezőkép történik: a (z6)-nál levő re­teszt felnyitjuk, s ekkor a (z3) rugó ha-15 tása alatt a (w2) lamellából a (wl) kés ki­szalad. A (wl) és (w2) között azonban ív vagy szikraképződés nem léphet fel, te­kintettel arra, hogy a (w2) az (m) kamra­rendszeren keresztül, mely még mindig 20 kapcsolt állapotban van, ugyanoly poten­ciálon van, mint ,a (wl) kés. Ha a (wl) kés már kijött a (w2) lamellából, a rugóhatás azért nem szűnik meg, hanem a (z2) csö­vet, s avval együtt a (z5) kart is gyorsítva, 25 a (v) pont felé 'húzza. Mindaddig, míg a (z3) rugó a (z2) tömegébe belekapaszkodva azt gyorsítja és így megfeszített állapot­ban van, ugyanoly erővel húzza a (v)-í a (w2) irányába, mint amily erőhatást gya-30 korol a <(z2) tömegre a (v) irányába. A (z3) rugónak tehát ebben a pillanatban két támpontja van, egyik a (z2) tömeg, másik a (v) pont, illetőleg az (u) emeltyűkaron keresztül az (e) rúd, mely tehát mindaddig, 35 ámíg a (z3) rugó a (z2) tömegbe kapasz­kodni tud s azt gyorsítja, a nyíl irányá­ban erőhatás alatt áll és a kontaktusokat az (m) kamrában egymásra, nyomva tartja. Tehát annak dacára, hogy a (zö) 40 tengely teljesen szabadon foroghat, mégis az (X) és (Y) pontok között a tömeggyor­sító erő biztos kapcsolást eredményez. Ha most már elkövetkezik az a pillanat, ami­kor a (z2) cső igen nagy mértékben fel-45 gyorsítva ,a (zl) csődarabra ráüt, abban a pillanatban a már előbbiekben ismertetett erőhatás az (e) rúdra a nyíl irányában, teljesen megszűnik, de ugyanabban a ma­tematikai pillanatban a felgyorsult (z2). 50 tömeg sebességének, tömegének, valamint a (zl) és (e) riídon levő rendszer tömegé­nek megfelelő új sebességgel fog az <e) rúd a nyíllal ellenkező irányban 'hirtelen ütés­szerűleg kimozdulni. Evvel a kikapcsolás 55 folyamata véget is ért. Hogy a támszige­telők, továbbá a támszigetelőkre felépített kettős rendszer az ütésektől nagyon ne szenvedjen, a (z6) tengelyen egyszerű mó­don lehet gondoskodni arról, hogy ez a felesleges lökést rugó segítségével fel- 60 fogja. Ez az ismertetett szerkezet tehát teljes mértékben eleget tesz a leírás első részé­ben említett a), b) és c) pontoknak, eleget tesz továbbá annak, hogy a nyitás lökés- 65 szerűleg, pillanatnyilag történik és a nyi­tást eszközlő mozgó (z3) szerkezetnek nem a kezdő, hanem a legnagyobb sebességét használja ki a tényleges nyitás elvég­zésére. 70 A leírásunk elején a), b) és c) pontok­ban megadott feladatokat az eddigieken kívül más szerkezetekkel is el lehet érni. Abból a célból, hogy a némelykor előnyö­sebb körmozgást használjuk fel az elektró- 75 dák egymástól való eltávolítására, olymó­don is járhatunk el, hogy a nyitásnál egy­mástól eltávolítandó elektródákat egy-egy koncentrikus szigetelt hengerre helyezzük el, s a két henger közül az egyiket állónak, 80 a másikat pedig a tengely körül elforgat­hatónak képezzük ki. E hengeren lehet el­helyezni az összes sorba kapcsolandó elek­tródákat, de ugyancsak erre helyezhetők el a megszakító elektródákkal párhuzamo- 85 san kapcsolandó főkontaktusok is. A kon­taktusok ez esetben legalkalmasabb mó­don kontroliereknél használt kontroller kontaktusok, úgynevezett kontroller ujjak lőhetnek. 90 Ha igen nagy áramok megszakításáról van szó, úgy az előbbiekben ismertetett szerkezetek mellett még a 6. ábrán bemu­tatott szerkezetet lelhet felhasználni, mely az előbbiekhez képest elvileg csak annyi 95 változást jelent, hogy az ívkioltáshoz, va­lamint az elektródák hűtéséhez az anód-és kathódfeszültségesésen kívül a mozgó levegő hatását is igénybe vesszük. Ez oly­módon történik, hogy az elektródákat cél- 100 szerűen kúpalakúra képezzük ki. Az (A) szigetelő hengerre fixen meg vannak erő­sítve a (B—B) ugyancsak szigetelő anyagból készült korongok. E korongokba elosztva helyezzük el a (C—C) fémhenge- 105 reket és a rajta levő szerkezetet. A fém­henger kúposán ki van fúrva és e kúp­alakú furatba van elhelyezve a (D), ugyancsak kúpalakú csap, melynek egy vékony (E) nyúlványa van az egyik irány- 110 ban s egy rugó állandóan a nyíllal ellen­kező irányba nyomja. 'Minden (T)) v jcsap flexibilis elektromos összeköttetésben van a másik hasonló és mellette levő (C) test­tel, olymódon, hogy az összes (B) koron- 115 gokban levő (D) és (C) fémrészek soros ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents