109778. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyaggal dolgozó vágó- és hegesztő szerszámhoz való lángzó

Megjelent 1934. évi május hó 249-én. MAGYAR KIRÁLYI jg||SjK SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 109778. SZÁM. — XVJ/d. OSZTÁLY. Folyékony tüzelőanyaggal dolgozó vágó- és hegesztő szerszámhoz való lángzó. Österreicliisehe Aga-Werke Aktiengesellschaft Wien, mint Schmidt Ádám szerkesztő Wien jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi március hó 21-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi március hó 24-ike. A találmány vágó és hegesztő szarszámoknak folyékony tüzelőanyaggal dolgozó oly lángzójára vonatkozik, mely előnyösen alkalmazható vágó és hegesztő gépekben. 5 Ismeretes, hogy a lánggal való vágás gazdaságosabb, ha a lángot folyadék táplálja gáz helyett. Folyékony tüzelőanyag mindenütt könnyen kapható és aránylag olcsó, ezenkívül használatakor elmaradnak 10 a gázfejlesztő berendezések. A készülék kezelése folyadék esetén egyszerűbb és nem is oly veszélyes, mint acetilén vagy dissousgáz esetében. Végül a folyadékok magasabb fűtőértéke is előnyt jelent. 15 Ismeretesek oly vágó és hegesztő szerszámokhoz való lángzók, amelyeknél a folyékony tüzelőanyagot fűtött edényben elgőzölögtetik. Az elgőzölögtetőt lánggal fűtik, melyet a következőkben segédláng-20 nak nevezünk. Ez a segédláng a következőkben főlángnak nevezett attól a lángtól, amely a munkát, tehát a vágást vagy hegesztést végzi, függő viszonyban van, mert mindkét lángot ugyanaz a gázforrás táp-25 lálja. A két láng együttesen ég és azok csak akkor helyezhetők üzembe, ha a folyékony tüzelőanyag elpárolgott. Ahhoz, hogy a segédláng meggyulladjon, a lángzót valamilyen más nyílt láng, rendszerint 30 szeszláng fölé tartják. Azokban a rövid munkaszünetekben, amelyekben az elgőzölögtetőt melegen kell tartani, ég a segédláng és így ég a főláng is. Ea a körülmény nemcsak a készülék gazdaságosságit 35 rontja, hanem zavarja a munkadarab beállítását és veszélyezteti a környezetet. A két láng egymástól való függősége különösen azért kényelmetlen, mert a főláng lényegesen nagyobb mint a segédláng és azt különféle erősségekben használjuk. A tO kiömlő gáz sebességét a nyomás és a fúvóka szájnyílása szabják meg. Ugyianaz lévén a nyomás, a kisebb segédlángzó sokkal kisebb szájnyílásában sokkal nagyobb a sebesség, ami hátrányos. 45 Az eddig ismert folyékony tüzelőanyaggal dolgozó lángzók továbbá hátránya, hogy visszacsapáskor a láng rendszerint kialszik és a munka elakad. Segédláng alkalmazása azonban hőtechnikai szem- 50 pontból sem előnyös, mert a segédláng a tartályt mindig ugyanazon a helyen hevíti, míg a tartály többi részét a környező levegő hűti. A felsorolt hátrányok a készülék gya- 55 korlati alkalmazását megnehezítik és jól betanított személyzetet tesznek szükségessé. Azonkívül ez a készülék a modern vágógépekben, amelyekhez igen megbízható lángzókra van szükség, nemi alkal- 60 mazható. A találmánnyal ezeket a hátrányokat azáltal kerültük ki, hogy az elgőzölögtető fűtését a gázforrástól és a főlángzótól teljesen függetlenítettük és az elgőzölögtetőt 65 köpenyfelületén egyenletesen és minden oldalról fűtjük. Egyben az elgőzölögtető külső felületét a környező levegővel szemben szigeteltük. Az előmelegítést a lángzó lángjának befolyásolása nélkül, üzem köz- 70 ben szabályozhatjuk. A rajz a találmány szerinti szerkezet egyik példákén ti megoldását mutatja. A kiviteli példa úgynevezett háromesövas vágólángzó (géplángzó), amelyet hegesztő- 75 Jángzóként is használhatunk, ha az oxigént bevezető szerveket elhagyjuk. A vágáshoz szükséges oxigént az (1)