109777. lajstromszámú szabadalom • Fűzőkapocssáv mindennemű fűzőkészülékhez

Megjelent 1934. évi május hó 249-én. MAGYAR KIRÁLYI l^H SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10977 7. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Füzőkapocssáv mindennemű fűzőkészülékhez. Dr. Sachs Ludwig- cégtulajdonos Wien. A bejelentés napja 1933. évi január hó 21-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi március hó 31-ike. A találmány mindenféle fűzőkészülékhez (fűzőfogóhoz, hajtásos fűzőgéphez stb.hez) va,ló fűzőkapocssávra vonatkozik. A fűzökapocssávot vagy bizonyos hosszúságú, 5 derékszögben hajlított szárakkal ellátott fűzőkapocspálca vagy pedig sík, feltekercselhető (felgöngyölíthető) szalag alakjában használjuk, amelynek két hosszéilét fűzés előtt a kéjt kapocsszárként beliajlít.0 juk. A fűzökapocssávot ismert módon csákozással készíthetjük bádqgsávból (bádogszalagból), amikor is a sáv egymás után következő kapcsai hátukon a középvonalban .5 haladó gerinc, vagy a középvonal két oldalán haladó gerincek litján függnek össze. A fűzőkapocssáv készíthető továbbá egyes fűzőkapcsokból, amennyiben bizonyos szá-10 mú kapcsot egymás mellé sorakoztatunk és azzal egyesítjük őket fűzőkapocssávvá, hogy a, kapocssor hátán, vagy egész felületén ragasztószert alkalmazunk. A kapcsoknak ragasztás útján való ez egyesítésénél 15 ragasztószer helyett, pl. lakkot is alkalmazhatunk, vagy forrasztjuk, vagy pedig elektrolitikus bevonattal látjuk el őket. Ezzel szemben a találmány szerinti kapocssávot az jellemzi, hogy a kapcsok a 10 kapocssávnak egyik alakjában, a fent említett ka,pocspálca alakjában való használatánál csak a kapcsok szárain, célszerűen az utóbbiak végein függnek össze; a katpocssávnaik másik alakjában, sík szalag 15 alakjában való használátánál pedig a két oldalrészen (a szárakká lehajlítandó részeken), ill. hosszélük mentéin függnek össze. A ka,pocssávnak ily módon való kialakí:0 tása, különböző előnyökkel jár. A kapocssávnak hajlítás (törés) és nyírás (a kapcsoknak a fűzőkészüléikben való szétválasztása) elleni ellenállása függ az egyes kapcsokat összekötő anyag keresztmetszetétől. Mivel e keresztmetszet az 45 ismert kapocssávoknál (pl, mint összekötőgerinc, mint forrasztási csík a háton stb.) csekély magasságú fekvő négyszög, ellenben a találmány szerinti kapocssávoknál álló négyszög (a két kapocsszáron), (lásd 50 rajzot, különösen 3. ábráját) az összekötő ainyagnak nyírás elleni ellenállása ugyanazon keresztmetszetnél változatlan, ellenbén hajlítás elleni ellenállása jelen esetben lényegesen nagyobb (pl. egy vo- 55 nalzóhoz, vagy rajzsínhez hasonlóan, ahol is magassági irányban nagyobb, mint szélességi irányban). Ennek megfelelően a találmány szerinti kapocssávnak kézzel való kezelésnél fellépő hajlítás és (pl. a 60 földre való hullásnál) bekövetkező törés elleni szilárdságai — a kapcsoknak a fűzőkészüléikben való könnyű szétválaszthatóságának megóvása mellett — lényegesen' nagyobb. 65 A kapocssáv a fűzőkészülékben hátával a vezetőlécen nyugszik, amely ellenifalként szerepel, ha a sajtoló kölyű lenyomásaikor a kapocssáv mellső kapcsát leválasztja. Mivel a lenyomott sajtolőkölyű 70 az ismert kapocssávoknál a kapocshát összekötő anyagára (összekötőgerinc, lakk, forrasztás) hat, a vezetékléccel egyetemben gyorsan kopik (zavarok fűzés közben). Ezt a hátrányt elkerüljük a találmány szerinti 75 kapocspálcánál, mivelhogy ennél összekötő ajiyag csak a szárakon van és így a kapocs háta teljesen szabad, úgy hogy a kapcsok leválaisztiásakor a sajtolókölyű támadási helyén nem lép fel közvetlen nyíróhaitás. 80