109764. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti kocsik villamosfűtésére

Megjelent 1934. évi május hó 230-én. MAGYAR KIRÁLYI jBBjH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109764. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Berendezés vasúti kocsik villamos fűtésére. Magyar Brown Boveri Művek Villamossági Részvény­társaság- cég Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 5-ike. Svájci elsőbbsége 1932. évi április hó 5-ike. Nemzetközi forgalomban futó vasúti ko­csik villamos fűtésére eddig csak 1000—• .1500 voltos fűtőfeszültségeket írtak elő, miért is az ellenállástesteket közvetlenül (V 5 a kocsikba, az ülések alá építhettük. Magasabb, pl. 3000 voltos üzemi feszült­ségeknél azonban a fűtőtesteknek a kocsi­ban való felállítása nagy nehézségekbe ütközik, főképen azért, mert a vasútigaz-10 gatóságok ezek számára igen nagy próba­feszültségeket írnak elő. Ezenkívül az egész kocsiban elosztott fűtőtesteknek a különböző, pl. 1000—1500—3000 voltos fűtő­feszültségekre való átkapcsolása és min-15 den kocsiszakasz fűtőerősségének beállí­tása igen nehéz. Ezeket a nehézségeket például központi íutőellenállású melegvízfűtéssel lehetne elkerülni. Ez a fűtési mód azonban csak 20 oly kocsiknál jöhet szóba, melyeken az el­osztó szerelvények már meg vannak. Elektródás kazánnal működő gőzfűtés sza­bályozása nehézségekkel jár. Azonkívül az egyenárammal való kazánüzem dur-25 ranó gáz keletkezésének veszélyével jár. A találmány szerint az említett fűtési mód nehézségeit és hibáit úgy küszöböljük ki, hogy minden vasúti kocsiban egyetlen villamos ellenállástestet alkalmazunk, 30 nielyefL át ventilátorral meleghordó kö­zegként levegőt juttatunk az egyes szaka­szokba. A rajz vasúti kocsiknak a találmány­szerinti légfűtésének egyik kiviteli alak-35 ját mutatja. Az 1. ábra a találmány szerinti légfűtés egyik kiviteli alakja, míg a 2. ábra a feszültségátkapcsolókészüléket mutatja. A fűtéshez szükséges levegőt, mely a kocsin kívül elhelyezett (1) ellenállást esi mentén elvezetve felmelegszik, a (4) mo­torról hajtott (8) ventilátor a kocsi (6) íűtőcsatornáiban való keringésre kénysze­ríti. (1. ábra). A fűtés erősségét a kocsi 45 minden egyes szakaszában a fűtőcsator­nákba épített (7) zárótolattyúkkal szabá­lyozhatjuk. A (4) ventilátormotor az (1) fűtőellenállással, annak földelt oldalán, sorba van kapcsolva és önműködően meg- 50 indul, mihelyt a fűtést bekapcsoljuk. A különböző, pl. 1000, 1500, 3000 voltos fűtőfeszültségekre való átkapcsolást a (9) távvezeték és az (1) ellenállástest közötti (5) kapcsolók végzik, melyek önműködően 55 vagy kézzel működtetve, a mindenkori fíícőfeszültségre kapcsolnak, miközben arról is gondoskodunk, hogy az ellenállás egyik feszültségnél se legyen túlterhelve. Azért, hogy a fűtés gazdaságosságát a 60 fütőlevegő fojtása dacára is biztosítsuk, az (1) ellenállás egyes részeit lekapcsol­hatjuk vagy rövidre zárhatjuk. Ezt a sza­bályozást a (3) rövidrezáróval végezhet­jük, melyet kézzel vagy önműködően, pl. 65 thormosztáttal nyithatunk és zárhatunk. A fűtőlevegőt a kocsiban tetszésszerint oszthatjuk el, így pl. közvetlenül a kocsi egyes szakaszaiba vezethetjük vagy fűtő­testekként működő zárt csatornákban ári- 70 moltathatjuk. A fűtőlevegő e két elosz­tási módját együttesen is alkalmazhatjuk. A fűtőellenállást és a ventilátormotort a kocsi belsejében vagy azonkívül helyez­hetjük el. 75

Next

/
Thumbnails
Contents