109752. lajstromszámú szabadalom • Végnélküli járóláncos jármű

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JnHBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109753. SZÁM. — XXa'2. OSZTÁLY. Végnélküli járóláncos jármű. Martinage Leon mérnök Paris. Pótszabadalom a 106090. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi augusztus hó 2-ika. Franciaországi elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 15-ike. A találmány az ú. n. katerpilláros jár­művek végnőlküli járóláncára vonatkozik és a 106090 (M—9579) sz. szabadalomban védett járólánc változata. 5 Az ott leírt végnélküli járólánc bár­milyen járművön, tehát úgy gépi mint állati erővel vontatott járművön, mecha­nikai szállítóberendezéseken, stb. alkal­mazható és a lánc kiképzése olyan, hogy a lánc egyik irányban merev, másik irányban engedékeny. Az ily végnélküli lánc jellegzetes tulajdonsága, hogy a lánctagok és görgők akként vannak ki­képezve és elrendezve, hogy a pályán: 15 fekvő lánc a pályával szemben merev, mimellett a lánc tagjait egymással csa­pok vagy valamilyen hajlékony szerv, pl. szalag köti össze. A találmány szerinti végnélküli lánc 20 tagjainak alsó felülete törés nélküli, a lánc hosszirányában elnyúló, oly görbe fe­lület, melynek középpontja a lánctagnak a hajtókeréken való vándorlása közben egybeesik a hajtókerék középpontjával és hogy a lánc tagjait egymással összekötő hajlékony elem a lánctagok alsó görbe fe­lületével van összekötve. A rajzok a találmány szerinti lánc két példaképem megoldását mutatják. Az 30 1. ábra a lánc egyik kiviteli alakjának hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra A—A és B—B vona-í lai mentén való keresztmetszet. A 3. és 4. ábrán a lánc további kiviteli 85 alakja az 1. és 2. ábrának megfelelő met­szetekben látható. A találmány értelmében szerkesztett járólánc jellegzetes sajátsága, hogy egyik ; irányban merev. Ezt a pillanat alatt be­következő merevséget az a körülmény í0 okozza, hogy két egymásra következő gör­gős tengelyének egymástól mért távol­sága kisebb a lánc osztótávolságánál. Az (1) és (2)-vei jelölt lánctagok a; törzisszabadaloim szerinti láncnál alkalmía- 45 zott tagoktól abban különböznek, hogy a görgőpálya felöli oldaluk egyenes (3) felület (ha a görgők körív mentén van­nak elrendezve, görbe felületűek), mig az engedékeny (5) szalag belső oldala 5Q mentén fekvő részük (4) domború görbe­vonalú. E görbe sugarát úgy választjuk, hogy a szalagnak a tagok belső oildalán vagy felületén futó része azon a helyen, ahol 55 a lánc a (6) hengeren fut végig, kör­alakú és a (6) hengerrel koncentrikus helyzetű legyen, ellentétben azon sok­szögű profilhoz, mely létesül, ha a szala­got. 106,090 sz. (1931. junius 22-én benyuj- 60 tott) szabadalomnak megfelelően ve­zetjük. A lánctagok a 106.090 sz. (1931. junius 22.) szabadalomban leírt módon egy vagy több engedékeny, bármily megfelelő 65 anyagból való (5) szalag vagy sodrony útján vannak egymással összekötve. Ez az összekötőszerv, pl. aránylag vékony fém vagy bőr, balata, gumi, cérna, teve­szőr, fémsodrony vagy engedékeny anya- 70 gok más kombinációja lehet. A lánctagok [pl. (1) és (2)] egymást átlapolják és mindegyik lánctag alsó (4) felülete az (5) engedékeny szalagra nehe­zedik. amely utóbbihoz a járótalp (S) 75 tömbjeit (7) talpleimezek vagy papucsok rögzítik. Az egész szerkezetet (9) csapok tartják össze.

Next

/
Thumbnails
Contents