109730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet tengelyeknek oly rajtuk elhelyezett tokkal, szemben való tömítésére, melyhez képest a tengely térbeli mozgásokat végez

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SJgjBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109130. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet tengelyeknek oly rajtuk elhelyezett tokkal szemben való tömítésére, melyhez képest a tengely térbeli mozgásokat végez. Maicher Briiuo mérnök Berlin. A bejelentés napja 1933. évi április hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 21-ike. Tengelyeknek, tengelycsapoknak, vagy más ily alkatrészeknek, különösen sínjárművek tengelyágyainak por, szenny, eső, freccsenő víz és más idegen anyagok) nak az ágyazó felületet felvevő tokba való behatolása elleni tömítésére alkalmazott eddigi eljárások nem kifogástalanok. A por elleni eddigi tömítéseket (röviden portömítéseket) fiberből, klingeritből vagy ) más anyagokból készült, egymásban csúszó elemekből állították elő, ahol is az osztási hézag a tengely középvonalán átmenő síkban volt. A két lemez-felet rugóval akként szorították egymáshoz, hogy a 5 lemezekbe helyezett, gyűrűalakú nemeztömítés a tengelycsap ú. n. biztonsági részét feszültséggel fogta körül. A portömítést továbbá külön lemezrugók a portarsoly elzáró falához szorították. Az ily 0 portömítések szétszerelésénél minden alkalommal kitűnt, hogy mind a két lemezfelet egymásfelé húzó rugók, mind az azokat tengelyirányban, a portáska elzárófalához szorító rugók elpusztultak és 5 ennek következtében mind a sugárirányú, mind a tengelyirányú tömítőzárás megszűnt. E rugótörések azzal magyarázhatók, hogy lehetetlen volt a rugókat a lemezeken akként megerősíteni, hogy túlságos ;0 igénybevételek el legyenek kerülve. Ezenkívül azonban még oly {portömítéseknél is, melyeknek rugói épségben maradtak, kitűnt, hogy a két lemez közötti osztási hézag idegen anyagok áthatolását tette 15 lehetővé. Ennek következtében az idegen anyagok a tengelycsap biztonsági része és a nemeztömítés közötti súrlódási felületre jutottak és az ott mindig jelenlévő olajjal csiszolóporhoz hasonló masszát alkottak, minek folytán a nemeztömítés rövid idő 40 múlva kidörzsölődött és elpusztult. Végül a felvett freccsenővíz folytán a fiberből vagy más ily anyagból készült tömítőlapok duzzadása következett be, minek folytán a lemezekben kinyúló bütykök 45 létesültek és így azok, oldalsó határoló felületeiken, többé nem szorultak tömítően a portáska elzáró falához. Ily módon az idegen anyagok számára egy második átbocsátó nyílás keletkezett s ennél- 50 fogva a portömítés e tekintetben, is tökéletlen volt. A találmány szerint oly tömítést sikerült létesíteni, melynél mindezek a hátrányok ki vannak küszöbölve. A talál- 55 mány szerinti eljárást, mely valamely tengelynek oly, rajta |elhelyezett tokkal szembeni tömítésére irányul, melyhez képest a tengely térbeli mozgásokat végez, az jellemzi, hogy amaz erőket, melyeknek 60 hatása alatt a tömítés részei rugalmasan széttolódni iparkodnak, mint kétoldalúan ható tömítőnyomást, a toknak a tömítés két oldalán, a tengelyirányhoz harántirányban fekvő tömítőfelüleleteire visz- 65 szűk át és a tömítés részéről sugárirányban kifejtett erőket a tengelyre, közbenső résszel való tömítő körülzárásra fejtjük ki. Az eljárás keresztülvitelére alkalmas 70 szerkezeteket a legkülönbözőbb módon létesíthetjük. Különösen előnyösnek bizonyult a tömítő alkatrésznek mind a tengelyirányra merőleges síkok, mind a tengely középvonalán átmenő síkok szerinti 75 megosztása, ahol is az elsősorban említett osztási síkokkal létesített tömítőrészek önműködően terpeszkednek és a má-