109729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus timsó előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109729. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás bázikus timsó előállítására. Kalunite Company cég" Philadelphia (£. A. E. Á.), mint néhai Steuart Gordon Ramsay denveri lakos jogutódja. A bejelentés'napja 1933. évi április hó 6-ika. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1932. évi április hó 22-ike. Ismeretes már bázikus timsó előállítása oly módon, hogy normális timsót 140 C° feletti hőmérsékletnek és megfelelő nyo­másoknak teszünk ki, miáltal a bázikus 5 timsó finoman elosztott állapotban csa­pódik le és egyúttal kénsav ós alkáli és, illetve vagy ammoniumszulfát oldata képződik, mely a normális timsóból vált le. 10 Bázikus timsón valamely alkáli- és, ille­tőleg vagy ammoniumszulfát és bázikus aluminiumszulfát hidratizált vegyületét értjük. Ezt az eljárást előnyösen mintegy 200 15 C" hőmérsékleten foganatosítjuk és azt 140 C° alatti hőmérsékleteken nem lehet előnyösen foganatosítani. Ha .a feldolgo­zandó oldatok csupán normális timsó­oldatból állnak, akkor a kicsapott bázikus 20 timsó a normális tinisóban tartalmazott timföldnek csak körülbelül 80%-át tartal­mazza, ha pedig az oldathoz járulékosan oly mennyiségű alkáliszulfátot adunk, mely a normális timsóbam jelenlévő alkáliszulfát 25 mennyiségével egyenlő, akkor olyan bázi­kus timsót kapunk, mely a normális tim­sóoldatban levő timföldnek körülbelül 98%-át tartalmazza. Tudomásunk szerint a fenti eljárással bázikus timsót gyakor-80 latilag még nem állítottak elő, valószínűleg azért, mert eddig nem ismertek oly eljá­rást, mellyel a gyártás gyakorlatilag foga­natosítható lett volna. Tekintettel azokra a nagy nyomásokra, melyek abból származ-35 nak, hogy az oldatot magas hőmérsékletre kell hevíteni, annak a tartálynak, amely­ben a timsóoldatot feldolgozzuk, ilyen nyo­másokat ki kell birnia. Minthogy továbbá az eljiárás folyamán kénsav válik sza­baddá, illetőleg az az anyalúg, amelyből a í0 bázikus timsót kicsapjuk, kénsavat tar­talmaz, a tartályt oly anyagból kell ké­szíteni, mely a kénsavval nem lép reak­cióba. Ennek a két feltételnek gyakorla­tilag az a következménye, hogy pl. acél- 15 ból készített tartályt az oldatban jelen­levő savnak ellenálló béléssel kell el­látni és azt találtuk, hogy gyakorlatilag a legjobb, ha a kívül acélból készült tar­táytestet ólommal béleljük ki. Megálla- 50 pítottuk azonban azt is, hogy ha a tar­tályt kívülről hevítjük, akkor az oldatból kicsapott bázikus timsó egy részének az a hajlama, hogy erősen tapadó páncél alakjában a béléshez ragadjon, ami a tar- 55 tály falának hővezetőképességét igen hát­rányosan befolyásolja, úgy, hogy az ólombélés oly magas hőfokot vehet fel, amely az ólom olvadáspontját is elérheti. A leírt módon kiképezett tartály hőveze- 60 tőképessége még normális feltételek mel­lett is csekély és azt a lerakódott páncél alkotta járulékos ellenállás még jobban csökkenti. Ezeik a körülmények természe­tesen zavarják az oldat hevítését és szűk- 65 ségessé tehetik azt is, hogy az acélból való külső falat oly hőmérsékletre hevítsük, mely már veszélyes lehet. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a timsóoldatnak a szükséges hő- 70 mérsékletre való gyors felhevítését és így megvalósíthatóvá teszi a bázikus timsó biztos és hatásos kicsapását. A találmány értelmében továbbá az oldat hevítését úgy • szabályozhatjuk, hc,gy a bázikus timsó 75 kicsapódott részecskéi bármely kívánt nagyságúak lesznek. Végül a találmány értelmében a timsóoldatot folytonos

Next

/
Thumbnails
Contents