109727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék rosthálóanyag készítésére párnázatok részére
nyában a maximális igénybevételnek megfelelően helyezkedik el. A rostok túlnyomó részének az (E) háló hosszirányában való általános elrendező-5 dése nyilvánvalóan, arra a körülményre vezethető vissza, hogy amidőn a dobbal haladó rostok a dobon keresztül fúvatott levegőáram útjába kerülnek, a rostok legnagyobb részének egyik vége előbb kerül 10 a kiürítő levegőáram hatása alá, mint a másik vége. Amidőn a rostok elhagyják a dobot, a légvonat a rostokat az áram irányába hajtja, ha ugyan még nem abban az irányban feküdtek. A rostoknak általá-15 mos hosszirányú elhelyezkedése abból a jelenségből is következik, hogy a (31) szállítóhevederen levő, minden egyes rostnak elől fekvő vége a mozgó hevederrel vagy a hevederen levő más rostokkal való érint£0 kezés folytán előrehúzódik, míg a másik végük kisebb sebességgel halad és ezeket az utánahúzott rostvégeket az áramban levő érintkező más rostok visszatartják, ami ugyancsak a rostok hosszirányú elrende-25 ződését segíti elő. A rostoknak hálószerkezetű lemezzé való kialakítása végett az (E) rétegben levő, egymást keresztező rostokra elasztikus kötőanyagot, előnyösen gumioldatot viszünk 30 fel, pl. (32) porlasztókészülék segítségével, amely a kötőanyagot folyékony diszperzió alakjában választja le a rostelrendező berendezésből a (31) szállítóheveder segítségével a folytonosan továbbított rostrétegre. 85 A rostellátóberendezés (17) hengerét és a rostelrendező dobot előnyösen közösen hajtjuk meg kölcsönösen változtatható szabályozással, úgyhogy a rostréíeg (e) sűrűségét a kívánt határok között szabályozhat-40 juk. Ezen célból a (22) dobot a (33) lánckerékkel szereljük fel, amelyet a (34) lánc segítségével hozunk mozgásba, amely viszont a (35) lánchaj tószerkezet által van a rajzon fel nem tüntetett erőforrással 45 összeköttetésben. A (34) lánc olymódon van felszerelve, hogy az a rostellátóberendezés (17) hengerét is mozgatja egy (36) sebességszabályozószerkezet és egy (37) meghajtási kapcsolás segítségével. 50 Üzemben a rostellátóberendezés (17) hengerét és a (22) rostrendeződobot a Fig. 1.-ben a nyíl irányában a fent leírt egymással összekapcsolt hajtószerkezet útján mozgásba hozzuk; a (10) kártolódobot a 55 (19) motor segítségével megfelelő sebességgel forgatjuk és ezalatt a (31) hevedert a rajzon nem látható hajtószerkezet segítségével állandó sebességgel mozgatjuk. Ilymódon a (18) heveder és a (16) és (17) hengerek segítségével ellátjuk a kártoló- 60 készüléket az (A) rosttömeggel. A rostokat a (18) hevederre előnyösen kis, megközelítőleg egyforma súlyú csomókban rakjuk fel, a csomókat lehetőleg egyenletesen szétterítjük a heveder egymás- 65 után következő egyenlő részekre felosztott mezőin, úgyhogy a rostok gyakorlatilag egyenletes mértékben és nem csomókban kerülnek a gépbe. Ezt a műveletet a heveder hosszában alkalmazott — fentebb 70 említett — rovátkák elősegítik. A rostokat a szekérnybe való belé.pésük után a fogazott (10) kártolódob mozgatása révén elemi rostokra bontjuk fel és a laza rostokat (B) áramban a (12) kár- 75 tolószekrény (15) kivezetőcsatornáján és a lefelé lejtő (21) sapkán keresztül a lyukgatott felvevődobra visszük át. A (26) szívótölcsér és az ezzel összekötött szívó•készülék segítségével a rostáram irányában 80 levegőt szívatunk az átlyukasztott dobfalon keresztül, melynek hatására a rostok a dob forgása közben a dob felületére (C) rétegben leválasztódnak. Míg a rostokat a dobra rászivatjuk és 85 azok a dobhoz tapadnak, tiszlíLó eljáráson mennek keresztül. A feldolgozásra kerülő rostokban található nehezebb idegen anyagok a dobon levő rostoktól ugyanis leválnak és leesnek. Eközben a szívóhatás fo- 90 kát Úgy szabályozzuk, hogy a (B) áram mozgási irányában csupán a rostok — a nehezebb idegen anyagok pedig nem — szívatnak és tapadnak a dob rézsútos felületére. A rostok között levő porrészecskék 95 pedig a dob falának nyílásain keresztülszűrődnek és a szívókészülék segítségével eltávolíthatók. A (C) réteg rostjait a dob forgása egy szakaszán magával viszi addig, amíg a (30) 100 szívókészülék hatókörét el nem éri, ahol a rostok részben súlyuk, részben pedig a 28—28 fúvókákon keresztül a (30) tölcséren át az átlyukasztott dob falán kiáramló levegő hatására leválnak és a mozgó (31) 105 hevederen (E) folytonos rétegben lerakódnak. Mint fent említettük, a rostok úgy rendeződnek, hogy egymást keresztezve helyezkednek el az (E) rétegben, túlnyomórészt a háló hosszirányában. A hálót egész 110 kiterjedésében gyakorlatilag mindenütt egyforma vastagságban és rostsűrűségben állítjuk elő. A hevederen ilymódon elrendezett rostokra valamely elasztikus kötőanyagot vi- 115 szünk fel, pl. a (32) porlasztókészülék segítségével, hogy belőlük keresztezési pont-