109720. lajstromszámú szabadalom • Készülék fém kisajtolására

_ 2 -varfelületei a közöttük lévő fémre a készülék egyik vége felé irányuló nyomást fejtenek ki. Általában véve a készüléknek egyik, 5 csavaralakú hajtófelületekkel felszerelt része helytálló. A találmány keretébe esik azonban oly megoldás is, mely szerint a készülék mindkét részét, még pedig egymással ellenkező irányban forgatjuk. Ez-10 esetben a két résznek egymással azonos vagy közel azonos emelkedésű csavarmenete és azonos vagy közel azonos fordulatszáma van, úgy hogy a fém a kiszorító kamra mentén előre halad anélkül, hogy 15 a készülék tengelye körül elfordulna. Ha a hajtókészülék két része közül az egyik helytálló, a másik pedig forog, akkor a fém úgy forgómozgást, mint a készülék egyik vége felé irányuló eltolást is kap. 20 A rajzon a találmány példaképpeni megoldási alakjai láthatók. Az 1. ábra a találmány szerinti készülék főrészeinek hosszmetszete. A 2. ábra a belső rész egy másik megol-25 dási alakjának oldalnézete. Az 1. ábra csak a készülék általános szerkezetének vázlata és mint ilyen, csak a készülék főrészeinek viszonylagos helyzetét szemlélteti, míg a találmány meg-80 értéséhez nem szükséges szerkezeti részleteket elhagytuk. A rajzon látható megoldási alaknál a hajtókészülék forgó részét a külső csőalakú (1) rész alkotja, mely a (3) vázban 35 elhelyezett ágyazatokban jár és melyet a (4) kerékkel hajtunk. Az (1) rész úgy a (2) adagolókamrai bebocsátó végével, mint a készülék kibocsátó részén, az (5) kiszorítókamra falával forgó tömítésű kap-40 esolatban áll. A hajtókészülék belső (6) része, hátsó végénél fogva, pl. (7) csavarokkal, a (3) vázon van megerősítve. E (6) rész mellső végét a keresztalakú (9) tartóban lévő (S) gyűrű hordja. A (6) rész 45 mellső végében a belső (10) szájcső van ágyazva, mely a külső (11) szájcsővel működik együtt. A (3) váz alsó részét, valamint az abban lévő részleteket, nemkülönben a külső 50 szájcső megerősítését és egyéb részleteket elhagytunk, minthogy azok a találmány megértéséhez nem szükségesek. A készülék működési módja a következő : 55 Az olvasztott fém, melyet a (2) kamrába folytonosan adagolunk, a hajtókészülék (1) és (6) részei közötti hézagba ömlik. Itt az anyag elegendő mértékben hűl le ahhoz, hogy képlékennyé váljék és hogy ekként azt az (1, G) részek csavarmenetei 60 megragadhassák. A csavarmenetek, mint már jeleztük, ellenkező értelműek, vagyis pl. az (1) rész jobbmenetű, a (6) pedig balmenetű. Az (1) rész forgása közben annak csavarmenetei az ezen rész és a gg vele koncentrikus (6) rész közötti hézágban akként hatnak a fémre, hogy ez úgy előremozgást, mint forgómozgást kap. A forgómozgás folytán a fém a (6) rész meneteihez szorul és a meneteknek a fémre való reakciój cl elZ előretolást elősegíti. E behatások folytán a fém az (5) kiszorítókamrába jut, ahol az a (10) és (11) szálcsövek közötti részen keresztül kiszorul. A (6') résznek (13) középfurata van, ame- 75 lyen villamoskábel vezethető át, ha a kisajtoló készüléket kábeleknek ólomköpennyel való burkolására alkalmazzuk. A találmány ama sajátsága, mely szerint a két egymással koncentrikus rész közül a második rósz hatékony felületeinek a tengellyel párhuzamos elhelyezés helyett csavaralakot adunk, két tekintetben is előnyös eredménnyel jár. Amaz igénybevételek, melyeknek a fém a két §5 rész hatékony felületeinek együttes hatása folytán van alávetve, jóval kisebbekké válnak, valamint a fémnek a kamrán való áthajtásánál fellépő súrlódásai veszteségek is csökkennek. A fém húzóigénybevé- 95 tele ama hajlamosság folytán lép fel, hogv a fém ama része, mely a két egymással koncentrikus (1, G) rész közül az egyik rész hatékony felületeinek közvetlen behatása alatt áll, a fémnek a másik rész 95 hatékony felületével befolyásolt részéről lenyíródjék. Ama felületek, amelyeken e nyíróhajlamosság érvényesülni iparkodik, a két egymással koncentrikus (1, 6) rész közötti hengert vagy kúpot alkotnak. A rajzon szemléltetett megoldási alaknál a folyamatok arra hajlamosak, hogy a külső (1) rész menetei között lévő fémet a belső (6) rész menetei közötti fém fölött eltolják. Ennélfogva a nyírófelület a (G) rész meneteit körülvevő, az (1) rész menetei között lévő henger felület. A kezelt anyag természetéből és annak aránylag magas hőmérsékletéből következik, hogy a fémnek nincs nagy nyírószilárdsága. ^ Ennélfogva a gép hatásos működési módja szempontjából fontos, hogy a lenyíródásra való hajlamosság kis mértéken tartható. Kétséges, vájjon a lenyíródás egészen meggátolható-e, minthogy a keresztülhaj- ^ tott fémnek inkább nagymértékben vizkózus, semmint szilárd massza-jellege van. Világos azonban, hogy a nyírómozgásnak