109681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers ásványolajok és ásványolajszármazékok feldolgozására
— 3 — megfelelően, lassan és óvatosan végezzük. A reakció kéndioxid fejlődéssel, mely 120 C° körül kezdődik, megy végbe. Egyidejűleg az alacsonyan forró frakciók is desz-5 tillálni kezdenek, melyeket, célszerűen, frakciókként gyüjtünk és a fejlődött gázoktól, így pl. a kéndioxid gázoktól elkülönítünk. Az eljárással kapott olajpárlatokat is-0 mert módon tovább dolgozhatjuk fel, pl. frakcionált desztillálással finomíthatjuk. Az eljárásunkkal kinyert kenőolaj desztillátumok és a zsírszerű impregnáló anyagok, részben a velük együtt átdesztillált 5 növényi vagy állati zsír- vagy olajtartalom folytán, jó minőségűek. Nem fontos, hogy az egyes alkatrészeket milyen sorrendben keverjük össze egymással; a lényeges csak az, hogy azok még J a kéndioxid gázok fejlődése előtt bensőleg össze legyenek keverve. A találmány értelmében az eljárás folyamán képződött kéndioxidot, vagy annak egyrészét, egyedül vagy közömbös gáü zokkal, vagy szénhidrogéngőzökkel keverten ismét a reakciós tömegbe vezetjük, célszerűen azon körfolyamatosan átfúvatjuk, amivel a reagáló anyagok jó keveredését érjük el. A reakció egyenletesebb ) lesz és a végtermék minősége javul, ami valószínűleg a kéndioxid oldó és polimerizálást gátló tulajdonságának az eredménye. A reakció kezdetén, célszerűen a kén> dioxidfejlődés befejeztéig, csökkentett nyomással a kéndioxidfejlődés megszűnése után, még célszerűen túlnyomással dolgozunk. Azonban akkor, ha alacsonyan forró 1 frakciók nincsenek jelen, vagy pedig a könnyen forró alkatrészeket a forráspontjuk feletti hőmérsékleten akarjuk a reakciónak kitenni, akkor a hevítés kezdetén túlnyomást alkalmazunk. Ebben az esetben a túlnyomást célszerűen még 200—220 C° hőmérséklet elérése előtt megszüntetjük. Ezután, célszerűen, csökkentett nyomással dolgozunk, melyet a fentemlített kéndioxidgáz átáramoltatásával köthetünk egybe. A hevítést addig folytatjuk, míg a reakciós maradék szabad khisava. gyakorlatilag már nem tartalma;:. A hevítés folyamán a reakciós tömeghez, azonban minden esetre addig, míg a reakciós tömeg még szabad kénsavat, vagy a hevítéskor a kénsavnak megfelelő hatású kénsavvegyületeket tartalmaz —- célszerűen kén — és bitumentartalmú ásványolajat vagy ás- 60 ványolajszármazékot adagolhatunk, amivel a maradék tulajdonságait előnyösen befolyásolhatjuk. A kapott maradékanyagot, célszerűen még annak kihűlése előtt, töltőanyagok- 65 kai keverhetjük, vagy pedig kiváltképpen Ikemény-rugalmias, pl. eibonitszeírű anyagok előállítására a reakciós tömeghez, célszerűen a gázfejlődési periódus befejezte után, kondenzáló anyagokat, pl. "0 aldehideket, sziíkkativokat, növényi gyantákat vagy gyantaolajakat, vagy ezeket tartalmazó huilladékanyagokat adhatunk. A már savmentes maradékanyagot különös előnnyel keverhetjük növényi töltő- 75 anyagokkal, így pl. növényi rostokkal, szecskával, pelyvával, rizs vagy egyéib gabonaneműek héjjával, fűrészporral. Az ilyen növényi anyagokkal töltött maradékanyagok igen jól használhatók építési, 80 így pl. útépítési célokra. A reakciós maradékot a gumi és guttaperka nemesítésénél, illetve feldolgozásánál használatos ismert anyagokkal kezelhetjük és tölthetjük, amivel annak tulaj- 85 donságát a gumi, il'letve a guttaperka anyagokéhoz hasonlóan befolyásolhatjuk. A reakciós maradékanyagot, esetleg már a töltőanyaggal együtt, préselhetjük, amivel annak minőségét javíthatjuk. 90 A reakció folyamán kitermelt kéndioxidgázolkat külön gyüjtihetjük és önmagában ismert módon tovább dolgozhatjuk fel, pl. cseppfolyósítjuk, vagy kénsavvá oxidálhatjuk, amivel az eljárás 95 gazdaságosságáit fokozhatjuk. Az ásványolaj vagy ásványolajszármazékok minőségének, különösen azok ken-és bitumentartalmának, továbbá a növényi vagy állaiti olajok vagy zsírok mi- 100 nőségének és mennyiségének a megválasztásával, valamint a kénsav vagy a kénsavhoz hasonló hatású kénsavvegyületeik mennyiségének és töménységének a változtatásával, továbbá vákuum vagy 105 túlnyomás alkalmazásával a legkülönfélébb minőségű párlatokat és maradékokat kaphatjuk. Az ásványolajpárlatoikat, különösen pedig ,a kenőolajfraikciókat, átdesztillált nö- na vényi vagy állati olaj- vagy zsírtartalommal kaphatjuk. Ha ilyen, ú. n. compouind olajokat akarunk termelni, akikor a reakciós tömeghez nagyobb mennyiségű, célszerűen az ásványolajírakciónaik meg- 115 felelő forrpontú, növényi vagy állati olajokat vagy zsírokat keverünk. Erre a