109681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers ásványolajok és ásványolajszármazékok feldolgozására

— 3 — megfelelően, lassan és óvatosan végezzük. A reakció kéndioxid fejlődéssel, mely 120 C° körül kezdődik, megy végbe. Egyidejű­leg az alacsonyan forró frakciók is desz-5 tillálni kezdenek, melyeket, célszerűen, frakciókként gyüjtünk és a fejlődött gá­zoktól, így pl. a kéndioxid gázoktól elkü­lönítünk. Az eljárással kapott olajpárlatokat is-0 mert módon tovább dolgozhatjuk fel, pl. frakcionált desztillálással finomíthatjuk. Az eljárásunkkal kinyert kenőolaj desztil­látumok és a zsírszerű impregnáló anya­gok, részben a velük együtt átdesztillált 5 növényi vagy állati zsír- vagy olajtarta­lom folytán, jó minőségűek. Nem fontos, hogy az egyes alkatrésze­ket milyen sorrendben keverjük össze egy­mással; a lényeges csak az, hogy azok még J a kéndioxid gázok fejlődése előtt bensőleg össze legyenek keverve. A találmány értelmében az eljárás fo­lyamán képződött kéndioxidot, vagy an­nak egyrészét, egyedül vagy közömbös gá­ü zokkal, vagy szénhidrogéngőzökkel kever­ten ismét a reakciós tömegbe vezetjük, célszerűen azon körfolyamatosan átfúvat­juk, amivel a reagáló anyagok jó kevere­dését érjük el. A reakció egyenletesebb ) lesz és a végtermék minősége javul, ami valószínűleg a kéndioxid oldó és polimeri­zálást gátló tulajdonságának az ered­ménye. A reakció kezdetén, célszerűen a kén­> dioxidfejlődés befejeztéig, csökkentett nyomással a kéndioxidfejlődés megszű­nése után, még célszerűen túlnyomással dolgozunk. Azonban akkor, ha alacsonyan forró 1 frakciók nincsenek jelen, vagy pedig a könnyen forró alkatrészeket a forráspont­juk feletti hőmérsékleten akarjuk a reak­ciónak kitenni, akkor a hevítés kezdetén túlnyomást alkalmazunk. Ebben az eset­ben a túlnyomást célszerűen még 200—220 C° hőmérséklet elérése előtt megszüntet­jük. Ezután, célszerűen, csökkentett nyo­mással dolgozunk, melyet a fentemlített kéndioxidgáz átáramoltatásával köthe­tünk egybe. A hevítést addig folytatjuk, míg a re­akciós maradék szabad khisava. gyakor­latilag már nem tartalma;:. A hevítés folyamán a reakciós tömeg­hez, azonban minden esetre addig, míg a reakciós tömeg még szabad kénsa­vat, vagy a hevítéskor a kénsavnak megfelelő hatású kénsavvegyületeket tartalmaz —- célszerűen kén — és bi­tumentartalmú ásványolajat vagy ás- 60 ványolajszármazékot adagolhatunk, ami­vel a maradék tulajdonságait előnyösen befolyásolhatjuk. A kapott maradékanyagot, célszerűen még annak kihűlése előtt, töltőanyagok- 65 kai keverhetjük, vagy pedig kiváltkép­pen Ikemény-rugalmias, pl. eibonitszeírű anyagok előállítására a reakciós tömeg­hez, célszerűen a gázfejlődési periódus be­fejezte után, kondenzáló anyagokat, pl. "0 aldehideket, sziíkkativokat, növényi gyan­tákat vagy gyantaolajakat, vagy ezeket tartalmazó huilladékanyagokat adhatunk. A már savmentes maradékanyagot külö­nös előnnyel keverhetjük növényi töltő- 75 anyagokkal, így pl. növényi rostokkal, szecskával, pelyvával, rizs vagy egyéib gabonaneműek héjjával, fűrészporral. Az ilyen növényi anyagokkal töltött mara­dékanyagok igen jól használhatók építési, 80 így pl. útépítési célokra. A reakciós maradékot a gumi és gutta­perka nemesítésénél, illetve feldolgozásá­nál használatos ismert anyagokkal kezel­hetjük és tölthetjük, amivel annak tulaj- 85 donságát a gumi, il'letve a guttaperka anyagokéhoz hasonlóan befolyásolhatjuk. A reakciós maradékanyagot, esetleg már a töltőanyaggal együtt, préselhet­jük, amivel annak minőségét javíthatjuk. 90 A reakció folyamán kitermelt kén­dioxidgázolkat külön gyüjtihetjük és ön­magában ismert módon tovább dolgoz­hatjuk fel, pl. cseppfolyósítjuk, vagy kén­savvá oxidálhatjuk, amivel az eljárás 95 gazdaságosságáit fokozhatjuk. Az ásványolaj vagy ásványolajszárma­zékok minőségének, különösen azok ken-és bitumentartalmának, továbbá a nö­vényi vagy állaiti olajok vagy zsírok mi- 100 nőségének és mennyiségének a meg­választásával, valamint a kénsav vagy a kénsavhoz hasonló hatású kénsavvegyü­leteik mennyiségének és töménységének a változtatásával, továbbá vákuum vagy 105 túlnyomás alkalmazásával a legkülön­félébb minőségű párlatokat és maradéko­kat kaphatjuk. Az ásványolajpárlatoikat, különösen pe­dig ,a kenőolajfraikciókat, átdesztillált nö- na vényi vagy állati olaj- vagy zsírtartalom­mal kaphatjuk. Ha ilyen, ú. n. compouind olajokat akarunk termelni, akikor a reak­ciós tömeghez nagyobb mennyiségű, cél­szerűen az ásványolajírakciónaik meg- 115 felelő forrpontú, növényi vagy állati ola­jokat vagy zsírokat keverünk. Erre a

Next

/
Thumbnails
Contents