109651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektronkisülési csövekhez való rácselektróda előállítására

— 2 — 8, és 9. ábra, további kiviteli alakokat szemléltet. A 10. ábra a találmánynak ismert rács­elektrodaszerkezeteknél való alkalmazását 5 tünteti fel. A 11. ábra erőteljesebb elektrodaszevkezet egyik kiviteli alakját ábrázolja. Az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a bűtőszárnyak két (1) nikkel-30 lemezből állnak, amelyeken a 2. ábra sze­rint (2) hornyok vannak. A szárnyakat a 3. ábrában keresztmetszetben feltüntetett (3) réztömb két oldalához erősítjük. Az ily módon ideiglenesen összeállított szer-15 kezet azután a szükséges átmérőjű (4) nikkelhuzallal a kívánt tekercselési me­netniagasság mellett körültekercseljük, amint azt a 4. ábra szem élteti. A (4) hu­zalt a (4') pontokon ráhengerelés mellett 20 alkohol alatt az (1) szárnyakhoz hegeszt­jük és a huzal fölösleges (5) részeit levág­juk. Az (1) szárnyakat a hozzájuk hegesz­tett huzalokkal a réztömbről levesszük és hidrogénben izzítjuk. Az említett alkat-25 elemeket az előállítás e mozzanatában az 5 ábra tünteti fel. Az (1) szárnyakat ezután az ábrán feltüntetett nyilak irá­nyában (5. ábra) kifordítjuk, hogy a (4) huzal szabad (6) részeiből csőalakú rács 30 keletkezzék. Hajirtásnál a (6) huzalrésze­ket ideiglenes (7) tövis körül fektetjük (6. ábra), amely biztosítja, hogy ezek a úuzalrészek helyes alakot kapnak. Az (1) szárnyakat kifordítás után a 6. ábrán fel-35 tüntetett módon, kellően alakított (18) tömbök segélyével egymáshoz sajtoljuk. A (2) hornyok alakjának biztosítása vé­gett az (1) szárnyak közé a (8) töviseket helyezzük. A sajtoló nyomás megszünte-40 tése után a közbeiktatott töviseket eltá­volítjuk és a szárnyakat a (9) vonal men­tén (1. ábra) egymással összehegesztjük. A (2) hornyok alkalmazása folytán kelet­kező nyílásokba a rácselektrodát tartó al-45 katelemeket helyezzük, amelyek a rács­elektródát egyik végén befogott tartó módjára hordják. Az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alak a huzalok és szárnyak között levő jó hő-50 vezetés folytán erőteljes hevítésnek is jól ellenáll. Ezt a huzalok és szárnyak között levő nagy érintkezési felület biztosítja, minthogy mindenik (6) huzalrész a belső rácstartóig hátranyúl. A szárnyakon levő 55 (10) kihajlítások a szerkezet szilárdságát növelik. A (10) kihajlítások érintő irány­ban fekszenek a köralakú (6) rácselek­trodahuzalokhoz és minthogy a (6) huza­lokat a szárnyak egész szélességében he­gésztettük a -szárnyakhoz, azok úgy—te- 60 kinthetők, mintha végükön közvetlenül volnának befogva. A szerkezet pontos ösz­szeállítását CIZ CL tény biztosítja, hogy a szárnyak összesajtolásával egyidejűleg a ráeselektrodahuzalok a tövis körül kife- 6á ziilnek és így a ráeselektroda állandó ala­kot vesz fel. A hidrogénben való izzítás lehetővé teszi, hogy a (6) huzalokat sza­kadás veszélye nélkül feszíthetjiiik. A rács­rész. számára wolfram- vagy molibdén- 7C huzalok használhatók. Ez esetben az izzí­tási munkafolyamatok a huzal anyaga szerint ismeretes módon módosulnak és ekkor a szakadás veszélye a feszítésnél még bizonyos mértékben csökken. Az eset- 71 ben, ha a huzal anyaga keményebb, mint a szárnyak fémanyaga, a huzalt hegesz­tés helyett sajtolással erősíthetjük a szárnyakhoz. A 7. ábrában feltüntetett kiviteli alak- 8( nál a huzal tekercselésének és hegeszté­sének munkafolyamatait a lemez sík álla­potában végezzük el és a hajlítást ezután foganatosítjuk. A 7. ábra az ismertetett eljáráshoz való munkadarabot szemlél- 8i tet, amelynél két szárny és kihajlítás, valamint középső borda van; ez utóbbi azonban elhagyható. A munkadarabot egyszerűen úgy állítjuk elő, hogy meg­felelő fémlemezben két (11) nyílást vá- 91 gunk. A rácselektrodát képező huzalt nemcsak tövis körül, hanem a 7. ábrában feltüntetett lemez körül is a (11) nyílá­sokhoz ha r ántir án y b a 11 teker cselbe tjük, mikor is a kemény huzal a szárny fém- 9 anyagába besajtolható. A 8. és 9. ábra szerint a (6) huzalt csa­varalakban két (12) és (13) tövis körül te­kercseljük. A két tövis közül a vékonyabb a ráeselektroda egyik tartó alkateleméül 1 használható. Ezután két szárnyat, aminőt a 2. ábra szemléltet, a huzalokra sajto­lunk és összehegesztünk, majd a vasta­gabb tövist eltávolítjuk, mikor is a 9. áb­rán ábrázolt rácselektrodát kapjuk. 1 A 10. ábra ráeselektroda részben isme­retes kiviteli alakját szemlélteti. Itt a (14) rácselektrodát csavarvonalalakú hu­zalnak, hornyolt (15) lemezbe való erősí­tése ritján állítottuk elő. A (16) hűtőszár- 1 nyakat hozzáhegesztettük a rácselektro­dához. A 11. ábra olyan kiviteli alakot szem­léltet, amely abban az esetben használ­ható, ahol valamivel nagyobb vagy erő- 1 teljesebb szerkezet szükséges. E kiviteli alaknál megfelelő vastagságú fémlemez-

Next

/
Thumbnails
Contents