109648. lajstromszámú szabadalom • Diótörőgép

is szabályozza. Az (1) nyomórúd (6) fejjel vanjellátvat mely az alatta és felette elrendezett csavaranyákkal le- és felállítható. E (6) fejnek kétoldalt (7) csapja van, me-5 lyekre a kétoldalt elhelyezett (8) karok egyik vége elforgathatóan rá van szerelve; a (8) karok másik vége a (9) csapokra. van szerelve, mely csapok a (2) fej nyúlványából állnak ki. 10 A (8) karnak (9) csap felé eső végén egy-egy felfelé és feleié álló (10) orra van, melyek a (8) karnak a (9) csap körüli leforgatása alkalmával előre, illetve hátrafele kifordulnaik és magukkal viszik a 15 (11, 12) horgok révén az, (r) törőrudat körülfogó (13. 14) szorítófejeket. A (13, 14) szorítófejek a (2) fej (15) nyúlványával összekötött (16) vezetékre vannak felfektetve (7. ábra), amelyen ide-20 oda csúsztathatók. A (13, 14) szorítófejek belső üregeibe két-két, egymással szemközt fekvő és az (r) rudat körülfogó (18) furattal ellátott (37) pofa van behelyezve. E pofáknak két szemközti külső felülete 25 rézsútos és e felületükkel a (13) szorítófejnek ugyancsak rézsútos belső (19) felületére fekszenek fel (4. ábra). Ugyanilyen a (14) szorítófej belső oldalának és az ahhoz csatlakozó pofáknak kiképzése is, az-30 zal az eltéréssel, hogy a rézsútos felület lejtése ellenkező irányú, mint a (13) fej nél. E kiképzés folytán a felső (13) fej előrehúzásakor és a (14) alsó fej hátrahúzásakor a (17) pofák előre vagy hátra 35 csúszni nem tudnak és így egymás felé közelednek és az (r) rudat megfogják. Az (1) nyomórúdnak a (6) fej feletti része (20) állítható nyúlvánnyal van ellátva és a (2) fejnek e nyúlvány alatt kiálló 40 (21) orra van (7. ábra). Ha az (1) nyomórudat a (4) bütyköstárcsa tovább lefelé nyomja, ez a (20) nyúlvány a (2) fej (21) orrába ütközik és magával viszi lefelé a (2) fejet ós a (15) nyúlvány végén kiképe-45 zett (16) vezetékeit is, amellyel együtt az ír) törőrudat körülfogó (13, 14) fejek is lefelé nyomulnak és az (r) rudat a dióra n yom ják. A (2) fej belül üreges (3. ábra), és a (22) 50 rúdon van vezetve; a belső üregben a rúd körül egy a rajzon fel nem tüntetett rugó van elhleyezve, amely a (2) fej visszacimelésére való. Az (a) garat alső részében,, az (e) veg-55 telen lánc felett, (23) forgó kefe van elhelyezve, amelynek két vége kúpos, közepén pedig (24) vájat van, úgy hogy azon át mindig csak egy dió juthat az (e) lánc tölcsérébe, a többit a kefehenger visszafelé tereli. 6C A törőkészülék alatt van elrendezve a (g) ütőrázó és a (h) rostaszerkezet. A (d) törődobbal a dió a (g) ütőrázószierikezetib© esik, amely (9. ábra) egy ferdén fekvő csatornából áll, melynek (25) feneke bőr- 6." bői, vagy más rugalmas anyagból készül és mélysége a dió nagysága szerint változtatható. E csatorna felső részén az oldalfalakban vannak ágyazva (8. ábra) az ütőszerkezet (26) tengelyei, amelyek 7C párhuzamosan egymás mellett fekszenek és melyekre a (27) kalapácsok (28) vezető karjai vannak szerelve. A (28) karok egyik vége a (29) csuklóspánttal kapcsolódik a (27) kalapácshoz, középtájon pedig 7£ a karokból (30) bütyök domborodik ki. A (27) kalapács és a (28) vezetőkar között (34) rugó van, amely a kalapács emelésére és rugalmassá tételére való. A (29) tengelyeken a (27) kalapácsok egymás mel- 8( lett fekszenek és így a csatorna, egész felületét elfedik. A csatorna üzemközben ideoda rázódik. A (g) ütőszerkezet csatornája felett fekszik az (f) állványhoz erősített (31) sín, 8í vagy lap, amelyre a (32) görgőket tartó (33) fejek vannak erősítve. E görgők az alattuk ide-oda haladó (28) karokra fekszenek fel és azoknak a (26) tengely körüli lengetésére valók. Ha a (32) görgő a 9C 8. ábrán feltüntetett helyen van, a (27) kalapács a legalsó helyzetben van. A csatorna balra haladása közben a (28) kar a (32) görgő alatt tovább hald és ha a görgő a (30) bütyökre jut, a kart le- 9f nyomja, s a (27) kalapácsot felemeli. A csatorna visszarántásakor a görgő a (30) bütyökről leszalad és a kart, illetve kalapácsot leüti. A (24) rugó arra való, hogy a kalapács rugalmas és ne túlnagy ütést 1( adjon a dióra. A (g) ütőrázó készülék csatornáján áthaladó dió az alatta fekvő (h) rostaszerkezetbe kerül, amelyet a (k) karok szintén állandóan előre-hátra ráznak. A rosta 1< három egymás felett elrendezett és különböző sűrűségű (35) rostalemezből áll (10. ábra), amelyek kihúzhatóan vannak a csatornába szerelve. A felső rostalemezek hosszabbak, mint az alattuk levők és 1( a legfelső lemez az egyben maradt dióit levezetésére, az alatta levő rövidebb rosta a szétesett diórészeknek, a legalsó, vagyis a legrövidebb rosta pedig a hulladékoknak elvezetésére való. 1: A diótörő működésekor az (1) motort