109645. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladékanyagok feldolgozására és az eljáráshoz való égetőkemence

csátó (72) nyílás nagyságának változtatása végett. A (69) tölcsérből a rostélyra .iutó (m) anyag a szemétnek nagyság szerint osztályozott, kevert darabjaiból áll, melyek szűrőn mentek át; ha tehát ezeket a darabokat réteg létesítése végett kiterítjük, a réteg sűrűsége lényegében egyenletes lesz. A kísérletek tanúsága szerint, ha a sok hamut és elégetlen szenet tartalmazó szemét egyes darabjai kb. 4.7—53 mm. nagyságúak, akkor nagyon kedvező hatású réteget létesíthetnek, amelyen a nagyság szerint nem osztályozott darabokból álló (m') hulladékanyag elhelyezhető, mely tehát 53 mm.-nél nagyobb darabokat tartalmaz és mely a (68) tölcsérrészből, az osztályozott darabokból álló (m) anyagrétegre kerül. Midőn a (G) rostéi y a (H) tölcsér alól a (C) égési tér felé halad, az (;m) és (m') anyagot a (73) nyíláson át a (C) égési térbe viszi. Amint az i m) réteg a (12) tűztér fölé jut, az abból kiáramló nagyon forró és lángoló részecskék alulról fölfelé és e réteg fenekén át a rétegbe hatolnak és azt meggyújtják. Mivel a (G) rostély állandóan( folytonosan) halad, az (m) réteg alsó részének meggyújtása szintén folytonos ós a meggyújtás a rétegnek a (12) tűztér hatása alá jutása után nyomban bekövetkezik. Az (m) réteg meggyújtása után közvetlenül az (59) légtér fölé kerül, amelyből kiáramló légtömeg fújtató hatása az anyag elégését nagyon meggyorsítja. Az anyagnak a (C) égési téren át való teljes áthaladási ideje alatt az anyag az (59) légtérből kilépő légáramlat hatásának van kitéve és azí égés ennek megfelelő mértékben halad előre. Mivel a szemétben annak a (G) rostélyra való adagolása előtt tetemes vízmennyiség van, az égés a meggyújtás után rövid ideig aránylag lassú lesz; idővel azonban, mikor az anyag kb. a (C) térben megteendő útjának egy harmadát befutotta, a nedvesség már elegendő mértékben eltávozott ahhoz, hogy az égés meggyorsuljon. Természetes, hogy az (m) rétegben lévő anyag égéséből származó meleg az (m') anyagban lévő gyúlékony részek meggyulladását fogja okozni és így az (m') anyagban szintén lesz égés, midőn az az égési térben mozog. A beadagolt anyagnak az a része, amely a (C) égési térnek kb. közepére jutott, gyakorlatilag már nem tartalmaz nedvességet, s így mind az alul lévő (m) anyagréteg, mind az ezen fekvő (m') réteg a (C) tér közepétől annak hátsó végéig való haladása folyamán már könnyen elégethető állapotban van. 60 A (C) égési tér hátsó vége közelében az elégésből fejlődő meleg oly magas hőfokú, hogy az égési téren átáramló összes gázok oxidálódnak és megtisztulnak, úgy, hogy az égési gázok az (F) füstcsatorna 65 elérésékor már teljesen szagtalanok. Az (F) füstcsatorna ez égési gázokat megfelelő szerkezetű kazánba vezetheti, mely a bennük lévő melegmennyiséget felhasználja. 70 A (C) égési tér hátsó vége a (W) áthidaló falrészben végződik; erről a csuklósan megerősített (74) terelőlemez függ le, melynek alsó vége az (R) klinkeren feküdhetik; ezek a (C) égési térből távozó 75 (19) vázakon keletkezett maradványok. Midőn a vázak a (44) lánckerék körül viszik az (R) klinkert, a (75) gyüjtőtölcsérbe dobják, melybe a Minker a vázak megfordításánál önműködően belehull. A 80 vázaik a (75) tölcsér elhagyásakor kiürülnek és visszafelé vezető útjukat megkezdik, hogy azután a kemence mellső végé- < hez jussamaJk. A (75) tölcsér (76) fiala lyukgatott 85 (3. ábra), a szemben lévő (77) fal pedig (78) rostélyt alkot, mely fölött van a (79) tók. Utóbbi a (64) fujtató szívóvezetékével kapcsolatos a (80) cső révén, úgy, hogy ez a fujtató az általa szállított levegőt a 90 (75) tölcsérből szívja, melybe a levegő a lyukgatott (76) falon át lép be. Midőn a levegő nagy sebességgel átáramlik a (75) tölcséren és a tölcsérben lévő (R) klimker törmelékdarabjai közötti közökben, a 95 kliiiiker-darahoik hőmérsékletét nagymértékben csökkenti. A (75) tölcsér alsó részén megfelelő szerkezetű (81) zúzóberendezés van, mely a klinkert kis darabokra tördeli össze, annak kibocsátása és a (82) too szállítóberendezésre való juttatása előtt, mely a finomra őrölt klinkert utólagos kezelés vagy felhasználás céljából elszállítja. Hogy a kemence belső felületét a (C) 105 égési térben fejlődő erős meleg befolyásától megóvjuk, mindegyik (1) fal alsó részén víznek körben vialó áramoltatására alkalmas (83) csőnyalábot helyezünk el (1—4. ábrák), melynek egyes csöveit meg- no felelő szerkezetű (84) függesztőszervek erősítik a falhoz. A csövek mellső végüknél egy közös (85) főcsőbe nyílnak, másik végüknél pedig a kemence hátsó részén lévő (85') csővel kapcsolódnak. 115 Noha a fenit leírt eljárás semmiféle kiegészítésit nem igényel, vagyis önmagá-