109626. lajstromszámú szabadalom • Berendezés térbeli helyzetváltozások jelzésére

Megjelent 1 i)34. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1096536. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Berendezés térbeli helyzetváltozások jelzésére. Ileiinstadt Oskar üzemvezető Wien. A bejelentés napja 1932. évi december hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 19-ike. A találmány az, hogy szabadrepüléssel (freifliegend) forgó tömegeknek ama törekvését, hogy forgási síkjukban akkor is megmaradjanak, ha a hajtótengely lejtése válj Lozik, helyzetváltozásoknak (pl. repülőgépek vagy léghajók helyzetváltozásainak) jelzésére használjuk fel. A találmány továbbá a szabadrepülésű tömegeknek különösen egyszerű és célirányos felfüggesz) tési módja. A találmány ezenkívül olyan eszközöket ad meg, amelyek a fellépő eltérések biztos megállapítását teszik lehetővé. Szabadrepüléssel forgó tömegeknek a taí lálmány értelmében két jellemzőjük van. Először a forgó tömegek tehetetlenségi főtengelyeinek teljesen szabadoknak kell lenniük és másodszor azon csapágyak tengelyeinek, amelyek a tehetetlenségi főtenge) Ivek körüli szabadságot lehetővé teszik, a forgó tömegek súlypontján kell keresztül hatolniok. A rajz 1. ábrája a találmány tárgyának egyszerű kiviteli alakját mutatja. E kiviteli i alak tetszésszerinti keresztmetszetű (a) rúdból áll, amely a (g) villában úgy van ágyazva, hogy a (b) tengely körül a (c) hajtótengely síkjában lenghet; a hajtótengelyt valamilyen motor állandó forgás-i ban tartja. Ha a (g) villa a (c) tengelylyel szilárd összeköttetésben van, iákkor a rúd nem szabadrepülésűnek, hanem csak szabadlengésűnek (freischwingend) tekintendő. Ha a rúd a forgás folyamán i a hajtótengeliyel szemben ferde helyzetet foglal el, akkor a röperő arra törekszik, hogy azt a tengelyre merőleges helyzetbe hozza. A rúd azonban, tehetetlensége folytán, e helyzeten túl az előbbivel szemben 1 fekvő, ugyanazon szögelongációjú helyzetbe kerül. A rúd tehát úgy viselkedik, mint centrifugális térben lévő kettősinga. Az ilyen ingára fennáll az a törvényszerűség, hogy lengési és forgási periódusai egymást fedik. Az inga tehát arra is törekszik, 45 hogy látszólagos forgási síkjában megmaradjon. Amíg az w szög. amely az 1. ábrán a lengési kitérést megadja, kicsi, addig a forgó, lengő rúd úgy viselkedik, mint szabadrepülésű forgó tömeg. A lengési pe- 50 riódus folyamán a (c) hajtótengely körüli tehetetlenségi nyomaték az o> szög koszinusza szerint változik. Ha ez a szög egy bizonyos értéknél nagyobb, akkor a tehetetlenségi nyomaték változásai Coriolis-féle 55 gyorsulásokat idéznek elő, amelyek élőbb a berendezés kopogásában vagy ütődésében nyilvánulnak meg, majd pedig a rudat hamarosan átcsapják. A találmány szerint e jelenségeket: úgy küszöböljük ki, hogy a 60 villát a (c) tengelyre lazán helyezzük fel, melyet a tengely súrlódással visz magával. Ekkor a Corio'lis-lféle, gyorsulások a most. szabad (f) tengely körül forgómozgást idéznek elő és a rúd a forgásnál teljesen sza- 65 badon repül. Ez az ágyazás, egyszerűsége ellenére, alkalmas arra, hogy a kardanfelíüggesztés szokásos ágyazását minden tekintetben helyettesítse. A /b) és (f) csapágyakban fellépő súr- 70 lódásnak az a hatása, hogy ha a (c) hajtótengely a szabadrepüléssel forgó rúd forgási síkjához viszonyítva ferde helyzetet fogiái el, akkor a rúd bizonyos idő után e tengelyre merőleges helyzetbe állítódik be. 75 A berendezés használhatóságának szempontjából fontos, hogy e beállítódás lehetőle:.* lassan menjen végbe. A csuklókban fellépd és a lehetőség szerint lecsökkentendő súrlódáson kívül a beállítódási idő 80