109606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati rostoknak szerves savanyu festékanyagok fémkomplexvegyületeivel való festésére

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KJSilYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109606. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás állati rostoknak szerves savanyu festékanyagok fémkomplexvegyületeivel való festésére. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellscftaft cég Frankfurt a/M. (Németország). A bejelentés napja 1932. évi december hó 12-ike. Ismeretes, hogy szerves savanyú festék­anyagok fémkomplexvegyületeivel való , festés esetén a festőfürdőkbe kénsavat vagy szerves savakat adnak kénsavval 5 együtt. A színezések kielégítő egyenletes­ségének és a festőanyagok valódisága ren­des képződésének elérésére a festőanyagok ezen osztályával történő festésnél nagyon nagy kénsavmennyiségekre, a festendő 10 anyag súlyára számítva, mintegy 8—10 %• kénsavra és nagyon hosszú főzési időtar­tamra van szükség. E munkamód hátránya a festőfürdők­nek a festőanyag nagy százalékaránya és 15 a festőedények szétroncsolódásának ve­szélye melletti csekély kihasználásában, valamint a gyapjuáruban meglévő nö­vényi effektusok károsodásában van. Hangyasavnak vagy hangyasavnak kén-20 savval együttes alkalmazása, mint a 702.387. számú francia szabadalmi leírás­ban van leírva, a fentleírt komplexvegyü­letek legtöbbjénél egyenlőtlen és foltos színeződésekhez vezet, amelyek azonkívül 25 kevés kivétellel nem rendelkeznek a festő­anyagok sajátos rendes valódisági tulaj­donságaival. Divatárnyalatoknak (világos színezéseknek) az említett festőanyag­vegyületekkel való előállítására ez a mun-30 kamenet nem alkalmas. Már most azt találtuk, hogy szerves sa­vanyú festőanyagok fémkomplexvegyüle­teivel normál-savanyú, rendes savanyú festőanyagoknál szokásos fürdőkben való 35 festés, az eddiginél csekélyebb kénsav­mennyiségekkel végezhető, (ha a fürdőkbe vízben oldható védőkolloid tulajdonságú vegyületeket adunk. Alkalmazhatunk természetes, vagy ter­mészeti 'termékekből kapott védőkolloi- 40 dókat, valamint szintétikus úton előállított védőkolloidokat is. Természetes, vagy ter­mészeti termékekből származó védőkolloi­dokként p). enyvet, vízben oldható fehérje­vegyületeket, vagy azok bomlási termé- 45 keit, keményítőt, dextrint, cukorszármazé­kokat, vagy szulfitlugot említünk meg. Fehérjevegyületeknek vízben oldható bomlási termékeiként pl. az u. n. protalbin-és lizaibinsav vegyületeit, pl. a kazeinnek 50 és marónátronnak reakciója folytán a me­legben keletkező kazeoprotalbin- és kazeo­lizalbinsavas nátriumkeveréket alkalmaz­hatjuk. Az említett vegyületeket Paal írta le a Beriehte der Deutschen Chemischen 55 Gesellschaft 352.195. ós köv. lapjain. Védőkolloid tulajdonságokkal rendel­kező szintétikus úton előállított anyagok, pl. vegyületek, amelyeket úgy kaptunk, hogy egy vagy több oxi-, karboxi- vagy 60 aminocsoportot tartalmazó tetszőleges szer­ves vegyületbe négy vagy több C2 H4 cso­portot tartalmazó poliglikolétergyököket pl. az ~/O.CH2 —CH2 /xO—CH2.CH2.OH poliglikol éter gyököt visszük be és az eset- 65 leg még meglévő hidroxilcsoportokat adott esetben reakcióképes vegyületekkel csere­boinlásba hozzuk. Ily vegyületek vannak pl. a 380.431. lés 380.851. számú brit vagy a 727.202. számú francia szabadalmi leírások- 70 ban leírva. E hozagokkal a festőfürdők kiadósságát

Next

/
Thumbnails
Contents