109604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél foszformentesítésére

- 3 — ják a salakot amely a második melegítés folyamán részben foszfortartalmává vált, tehát foszfor mentesítő képessége csökkent. Ekkor erre a salakra 5 új, finomítandó fémmasszát adagolnak, az első melegítési folyamatban ezt a már egyszer felhasznált és a kemencében hagyott salakot alkalmazzák az acélfürdőnek elsődleges, részleges foszformentesíté-10 sére, majd az acél első hevítése és foszformentesítóse után a foszforral teljesen telített salakot kiürítik. Ekkor új foszformentesítő salakot adagolnak a kemencébe és az acélt másodszor is hevítik. A kezelő lést ilymódon folytatják, vagyis a finomítandó fém beadagolásának és a finomított férni kiürítésének megfelelőleg, felváltva új salakot adagolnak a kemencébe és kiürítik a foszforral telített salakot. Az el-20 járás változataként a kemencében hagyott vagy visszaöntött salakhoz vasoxid adható, hogy a salakot oxidálóvá tegyék. Bármily módon foganatosítják is ezt az eljárást, nem vezet gyakorlatilag érté-25 kes eredményre, mert az előállításnál elért megtakarítást teljesen lerontják a foganatosításával járó jelentős nehézségek. Különben pedig a szakemberek sem tudják, hogy tulajdonképen mit csinálnak," 30 ami egy ipari eljárásnál nem megenged. hető. Változó összetételű salakból indulnak ki, melynek mennyiségét nem ismerik eléggé pontosan (minthogy az átürítés veszteségekkel jár, vagy mert lehetetlen 35 felbecsülni a kemencében hagyott salakmennyiséget). A salak hőmérséklete még kevésbbé van meghatározva, mivel az elkerülhetetlen holtidők, különösen a folyékony fémre való várakozás, elegendők a 40 hőmérséklet nagymérvű megváltoztatá-SCTTÉL) £L salak az eljárás végén nagyon meszes és ennek következtében nehezen olvadó és így legalább részben megmerevedik. Azután ehhez a többé-kevésbbé meg-45 olvasztott tömeghez szilárd vasoxidot adnak, amely egyenlőtlenül oszlik el és nagyon egyenlőtlen feltételek mellett ágyazódik be egyik művelettől a másikig terjedő időközben, sőt ugyanazon művelet-50 nek egyik pillanatától a másikig is. Tehát a folyékony fémet kemencébe öntik, amely úgy mennyiségére, mint összetételére és hőmérsékletére nézve ismeretlen, heterogén masszát tartalmaz, minek kö-55 vetkeztében az eredmények lényegesen változnak és nem tehetnek mást, minthogy a kezelést éppen úgy foganatosítják, mint a szokásos foszformentesítő kezelést, vagyis eléggé meghosszabbítják, hogy biztosan elérjék azt a foszformeny- 60 nyiséget, amely ennél az első műveletnél még megengedhető. Tehát a foszformentesítés ezzel a művelettel még nincs befejezve és az ajánlott módszer értelmében új salak felhasználásával kell teljessé 65 tenni. Azonkívül még nagyobb nehézség az. hogy a tisztítás után olyan fémhez jutunk, amelynek oxidációs foka egyik műveléttől a másikig változik, minthogy nem tudjuk pontosan, hogy mennyi és milyen 70 összetételű salakot alkalmaztunk, mely körülmény ellentétben áll bármiféle kohászati művelet észszerűségével és szükségleteivel. Végül, ha a rosszul megolvasztott salakot, melyhez azonkívül nagy- 75 mennyiségű vasoxidot adtunk, a tűzhelyre tesszük, megvan a lehetősége, sőt a valószínűsége annak, hogy az oxidált salak később, az acél dezoxidálása közben olvad meg és ekkor visszaoxidálja a fémet. Ez « 80 jelenség jól ismert a kohászatban az elektromos kemencéknél és igen káros a jóminőségű fém előállítására, nem is szólván arról, hogy a kezelés szükségszerű meghosszabbítását hozza magával. Az idő- 85 beli nyereség csupán látszólagos, mert számításba veendő a fémmel érintkező új salaknak a kemencében való megolvasztására szükséges idő is. Végeredményben az ajánlott eljárás 90 nem alkalmazható, mert tisztán elméleti gazdaságosságát teljesen lerontják a foganatosításával járó nagy nehézségek, továbbá, mert kivitelében teljesen hiányzik a pontosság, szabályszerűség és gyorsaság. 95 Másrészt ez az eljárás bonyolult és valószínűleg csak papíron van meg. Bátran állíthatjuk, hogy a két alapfeltétel, a gyorsaság és a homogén, lényegileg állandó foszfortartalmú végtermék, a 100 priori ellentmondók. A találmány mégis egyidejűleg valósítja meg ezt a két feltételt. A találmány lényege, hogy: 1. külön kemencében előre elkészítünk 105 meghatározott mennyiségű, megolvasztott, egynemű (homogén) salakot. A salak hőmérsékletét a foszfortól megtisztítandó acél hőmérséklete körül választjuk, összetételét előzetesen pontosan meghatározzuk 110 és a foszformentesítésre alkalmassá teszszük, vagyis nagyon lúgos salakot használunk, amely foszforral redukálható oxidot, pl. vasoxidot vagy mangánoxidot oly mennyiségben tartalmaz, hogy a kezelendő 115 acélból a kívánt foszformennyiséget ki-