109601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szójatej előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG M SZABADALMI LÉIRÁS 109601. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás szójatej előállítására. Dr. Adler Max vegyész Wien. A bejelentés napja 1933. évi január hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi január hó 16-ika. A találmány eljárás szójatejnek végső vagy közbenső termékként való előállítására. A szójababot tudvalevőleg Keletázsiában 5 már régtől fogva egyebek között növényi tej előállítására is használják, melynek vegyi összetétele az állati tej összetételét ugyan nagyon megközelíti, azonban az európaiak, idegenszerű íze miatt, nem ked-10 veinek. A szójaibabnalk táplálkozási célokra alkalmassá tételére eddig hiányzott oly eljárás, mely oly termék előállítását tette volna lehetővé, mely minden igénynek ele- get tesz, amelyet a „tej" ízbeli tisztaságá-15 val szemben rendesen támasztanak. Szabadalmaztak ugyan már több eljárást szójatej előállítására, mivel azonban az íz kérdését ezek egyike sem oldja meg hiánytalanul, a termékek gyakorlati jelentőségre 20 nem tettek szert. A feladattal való beható kísérletezés már most a helyzet megvilágításához vezetett: ugyanis a,zt találtulk, hogy a szójatej kellemetlen íze több anyagcsoportnak tud-25 ható be, melyek szétroncsolása, illetve eltávolítása a kérdéses anyagok tulajdonságainak megfelelően teljesen eltérő rendszabályokat tesz szükségessé, melyek egyikét sem hagyhatjuk el, anélkül, hogy a kérd<3-30 ses zavaró izkomponens a tejben vissza ne maradna. Részletesen a következőket találtuk: 1. Első rendszabályként a szójahabszemeknek célszerűen a csirák hámozásával és 35 eltávolításával kapcsolatos enyhe pörkölése bizonyult hasznosnak. Emellett az íz oly értelemben változik, hogy a terménynek eredetileg csípősen keserű íze mandulaszerűen édeskéssé változik. 2. A szójababszemek oly anyagcsoportot 40 tartalmaznak, amely anyagok a szójatejnek összehúzó és egyúttal undorító ízt adnak. Ezek az anyagok a termék megkárosítsa nél'kül alkalmazható hőmérsékleteken nem illannak, azonban szerves folyadékok- 45 ban, mint pl. alkoholban oldhatóalk. Habár néhány zsíroldószer ezeket az anyagokat szintén oldja, ez esetben nincs a szójazsírhoz tartozó ízről szó, mivel az eltávolítás pl. alkohollal még hidegben is sikerül, míg 50 a zsírok — ricinusolaj kivételével — hideg . alkoholban tudvalevőleg nem oldhatók. 3. A nyers hüvelyesekhez hasonló íz. eltüntetésére nagyon előnyös és többnyire elengedhetetlen a szójamasszát vizes szusz- 55 penzióban legalább 10 percig forrási hőmérsékletre hevíteni. 4. A főzés egymagában, még ha tovább is folytatjuk, a szójababszemek nagyon jellegzetes szagának eltávolítására nem ele- 60 gendő, mivel oly anyagofk okozzák, amelyek csupán magasabb hőmérsékleten '(légköri nyomáson mintegy 105—120 C°on) vagy csökkentett nyomáson illanók. Előnyös a 3. alatti főzést és a 4. alatt 65 említett anyagok eltávolítását egy munkamenetben úgy végezni, hogy a vizes szójaszuszpenzión túlhevített gőzt vezetünk keresztül. Túlhevített gőz helyett megfelelő módon hevített indifferens gáz vagy gáz- 70 keverék, pl. levegő is alkalmazható. Emellett azonban arra kell ügyelni, hogy a hőkezelést 30 percnél tovább ne folytassuk és 120° C hőmérsékleten túl ne haladjunk, mivel ellenkező esetben a zsírnak és fe- 75 hérjetesteknek bomlása következhetiik be, ami a termék minőségét károsan befolyásolja.