109576. lajstromszámú szabadalom • Logar-tárcsa

Megjelent 1934. évi április hó l(»-án. , MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109576. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Logar-tárcsa. Telefongyár Részvénytársaság cég- Budapest. A bejelentés napja 1933. évi február hó 8-ika. A találmány logartárcsára vonatkozik, mely éppen úgy, mint a logarléc, arra való, hogy vele a gyakorlati életben és az iskolában adódó számítási műveleteket, neve-5 zetesen a szorzást, osztást, négyzetre és köbre emelést, négyzet- és köbgyökvonást, körterületszámítást, Brigg-féle és természetes logaritmus-keresést, szinusz és tangens számítást gyorsan és elegendő pon-0 tossággal el lehessen végezni. A taiálmánybeli logartárcsának az eddigelé ismert, zsebóra alakú logar-készülékekkel szemben mind szerkezetileg, mind újszerű beosztását és ennek elhelyezését il-5 letőleg, igen jelentékeny előnyei vannak. Ezek a következőkben összegezhetők: zsebben való kényelmes hordozhatóság, csekély súly, rendkívül egyszerű szerkezet, könnyű és egyszerű kezelhetőség, finom beosztási ) vonalak, kis méret mellett is nagy és könynyen leolvasható számjegyek, görbék hoszszának lemérhetősége. A találmány szerinti logartárcsa lényegében fémből készült, köralakú tárcsából > áll, melynek középpontjában elhelyezett csap körül egy, a tárcsáiban létesített, köralakú mélyedésbe süllyesztett, kisebb átmérőjű, ugyancsak köralakú belső tárcsa és egy hajszálvonalas, célszerűen celluloid-1 ból való, a két tárcsát kengyel módjára közrefogó mutató foroghat, mimellett a mélyedés előnyösen akkora, hogy a külső és belső tárcsa lapja egy síkba kerül. Az alábbiakban rövidség okából a külső tárcsát sztátornak, az ebben forgatható belső tárcsát pedig rotornak nevezzük. A mellékelt rajz a találmány szerinti logartárcsa példaképeni kiviteli alakját tünteti fel, még pedig az 1. ábrán metszetben, míg a 40 2. és 3. ábrán az osztások feltüntetése céljából elül-, illetve hátúinézetben. Az előnyösen fémlapból való (c) sztátor központos, köralakú mélyedésében helyezkedik el az e mélyedésbe pontosan illő és 45 azt pontosan kitöltő, ugyancsak fémből készült (d) rotor, mely a sztátorhan a célszerűen gömbfejű (f) csap körül foroghat. E csap körül forgatható még a sztátort és rotort kengyel módjára közrefogó és átlát- 50 szó anyagból, pl. celluloidból készült, hajszálvonásos (g) mutató. A logartárcsa mellső lapjának beosztása már most olyan, hogy vele a szorzás, osztás, a második és harmadik hatványra 55 emelés, a négyzet- és köbgyölkvonás, valamint a kör területének kiszámítása végezhető el. E célból a logaritmusoknak azt az előnyét használjuk fel, hogy a szorzást és osztást összeadásra és kivonásra vezetik 60 vissza. A sztátor központos mélyedése folytán adódó gyűrű belső kerületét, valamint a rotor kerületét tehát kongruens, logaritmikus (h) és (i) beosztással látjuk el úgy, hogy az osztások közötti ívhossz az odaírt 65 számok logaritmusával legyen arányos. Ha tehát kiszámítandó axb, akkor a külső (h) osztás „a" pontjához beállítjuk a belső (i) osztás kezdőpontját és a belső osztás „b" pontjánál a külső (h) osztásról le- 70 olvassuk az eredményt. Ha további tényezőkkel akarunk szorozni, akkor részleteredményünket (g) mutatóval rögzítjük; ide állítjuk be a rotor (i) osztásának kezdőpontját és az ezen feltüntetett harmadik 75 szorzónál leolvasható a következő részleteredmény és így tovább. Lényegében nem