109569. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

Megjelent 1934. évi április hó l(»-án. , MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAT 109569. SZÁM. — VJI/H. OSZTÁLY. Elektromos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eiiidhov eii (Hollandia). A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 10-ike. Hollandiai elsőbbsége 1931. évi december hó 23-ika. Találmányunk oly elektromos kisütőcső, mely nehezen elpárologtatható fémet tartalmaz, melynek gőze a kisülésben részt vesz. Ennek a részvételnek nem kell min-5 denkor abban állania, hogy a fémgőz a kisülési áram egy részét vezeti. Lehetséges az az eset is, hogy a fémgőz a kisülésben úgy vesz részt, hogy a kisülési áramot nem viszi, hanem fényt sugároz ki. 10 Ez a két jelenség egyidejűleg is felléphet. „Nehezen elpárologtatható fém"-en e szabadalmunkban olyan fémeket értünk, melyek gőznyomása 200 C° hőmérsékleten a milliméternek csak töredékét teszi ki. 15 E fémek közül kisütőcsövekben pl. alkalmazunk nátriumot* káliumot, rubidiumot, kadmiumot, magnéziumot, thalliumot, melyek fény kisugárzására valók. Kitűnt, hogy nehézséggel jár ezen fémek 20 gőzének a kisütőcsövek üzeménél eléggé nagy nyomáson való tartása. Megállapítottuk, hogy e kisütőcsövek gazdaságosságát, azaz a fogyasztott energia egységére vonatkoztatott gyertyaszámot fokozhat-25 juk, ha a fémgőz nyomását növeljük és a kisütőcsövet gazdaságos módon magas hőmérsékletre hevítjük. A találmányunk szerinti kisütőcsőben a jelzett célból a cső burája oly alakítású, 50 hogy kiküszöböljük mindazokat a tereket, amelyekben alacsonyabb hőmérséklet létesülhetne, mint abban a részben, amelyben a kisülés végbemegy. Ennek folytán a kisütőcső igen egyenletes hőmérsékletet S5 vesz fel. Miután a gőznyomást a legalacsonyabb hőméirséklet határozza meg. a cső egy bizonyos részének erősebb felhevülése nem vonja maga után a gőznyomás növekedését, úgy hogy a helyileg erősebb felhevülés eléréséhez szükséges 40 energiát haszontalanul alkalmazzuk. A találmányunk szerinti csőben, ilyen, aránylag erősen felhevített részek nincsenek, úgy, hogy a felhevítéshez használt energiát lehetőleg gazdaságosan használ- 45 juk ki. Ha a kisütőcső egy vagy több elektródáját lapításra szereljük, ezt előnyösen úgy alakítjuk, hogy a kisütőcső vákuumterén kíviil helyezkedjék el. Megállapított 59 tuk ugyanis, hogy abban az esetben, ha a lapítás a vákuumtérbe nyúl és a eső burájához tányércsövecske segélyével van olvasztva, a fémgőz a lapítás és a tányércsövecske körüli térben nagymértékben 55 lecsapódik. Ezt a lecsapódást külső lapítás alkalmazásával majdnem teljesen kiküszöböljük. A külső lapítás további előnye, hogy ez a csőrész a csőben levő fémgőz hatá- 60 sának kitéve nincs. A lapítást alkotó üveget tehát ez a gőz nem támadhatja, meg. Ez lehetővé teszi azt is. hogy a lapítást olyan üvegből készítsük, mely a fémgőz támadásával szemben kevésbhé 65 állékony, mint az az üveg, amelyből a kisütőcső burájának e gőzzel érintkezésbe jutó része van. Számos esetben ugyanis kénytelenek vagyunk ezt a burát különleges üvegfajtából készíteni. Nátriumgőz- 70 ben végbemenő kisüléssel működő kisütőcsö'vekhez pl. néha olyan boroszilikátüveget alkalmaznak, mely csak kevés kovasavat tartalmaz és melyet nátriumgőz csak igen kevéssé támad. Emellett a burát 75 •ágynevezett bevont üvegből készíthetjük, azaz olyan üvegfalból, mely belső oldalán bor oszilikát üvegből, külső oldalán pedig