109565. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa
Meg. jelent 1934. évi április li ó 16-á n. MAGYAR KIRÁLY! ^^^'SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109565. SZÁM. — Vllh. OSZTÁLY. Villamos izzólámpa. Hoszpodár László műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 17-ike. Ismeretes oly villamos izzólámpa, melynél a fényt kibocsájtó testet izzó gőz- vagy gázatmoszférával hevítik arra a hőfokra, amelynél kedvezően világít. 5 Lényegtelen emellett, hogy maga a gázvagy gőzatmoszféra is világít-e vagy sem. Ezeknél az izzólámpáknál a világító izzótest a lámpa burájának alakjához 10 hasonló alakú, ahhoz simuló test és az izzó gázatmosaféra a lámpabura fala és az izzótest közötti résben van. A bura és az izzótest azért mértanilag közel hasonló testek, hogy a közöttük fenmaradó 15 tér min 'malis legyen, miáltal a hőveszteségek redukálásával a lámpa kedvező hatásfokát biztosítjuk. Ezeknél az ismert izzólámpáknál az izzó gőzatmoszférát, mely a világítótestet 20 izzásba hozza és tartja, higany elgőzölögtetésével létesítik. E végből a lámpatest alsó pontján elhelyezett higanyeseppet két oly elektróda között gőzölögtetik el, melyek a higanycseppbe nyúlnak. 25 úgy, hogy gyújtás után csak egészen rövid ív áll fenn a lámpatest legalsó részében, míg a világítótest mentén fekvő ré<« íssoxentes. Uify' találtuk, hogy ilyen elrendezés 30 mellett a lámpa világító hatása az egy pontiban egyesített hőhatás következtében nem kielégítő, illetőleg, hogy ez a hőhatás fokozható azzal, ha olyan izzítóéazközöket, pl. izzító ellenállást, vagy 35 fényívet alkalmazunk, amelyek a világító izzótest mentében elrendezettek. Az izzóellenállásokat tehát a világítótest mentén úgy rendezzük el, hogy azok pl. a sapkaalakú izzótest alkotói mentén ha-40 ladjanak, illetőleg fényíwel va'ló izzítás esetén az elektródákat úgy helyezzük el, hogy az azok között fennálló ív a világító izzótest mentében haladjon. Ily módon a világító izzótest körül levő teret az izzító eszköz nagyrészben vagy egész- 45 ben kitölti, úgy, hogy a tér hőfoka a tér különböző pontjain lehetőleg egyenletes, minek következtében a világító izzótest egyenletes hőfoknál egyenletes fényt ad. Emellett lehet az izzótest üreges, ké- 50 szülhet hullámosított felülettel, nagyobb világító felület elérése végett, de lehet pl. drótkosár is. Anyaga lehet mint világító izzó anyag selektív fénykibocsájtású oxydok, pl. thoriumoxyd vagy' eerium- 55 oxyd, stb., amelyek hordozója magas olvadáspontú fémből vagy kerámiai anyagból készült test. Külön hordozó esetleg nem szükséges, hanem az alkalmazott oxydok bármelyike is sajtolással 60 vagy kötőanyaggal a kellő alakra hozható. Mint gőz- vagy gázatmoszféra alkalmazható higany, hydrogén vagy nemes gázok. Ez utóbbiak megfelelő megválasz- 65 tásával kedvező színezést is elérhetünk. Tekintettel a lámpában fellépő magas hőfokokra, a bura készülhet kvarcból is. A hőveszteségek elkerülése, tehát a hatásfok javítása végett az izzólámpát meg- 70 felelően nagyobb^ célszerűen evakuált burába építhetjük be. Az üreges izzótest belsejében a hőt reflektáló ernyőt alkalmazunk, melyet úgy képezünk ki, hogy az az izzótest bel- 75 sejé'ben lévő, esetleg a hasítékkal közlekedő üreg nagyságát csökkentse. Példakénti megoldások a rajziból láthatók. Az 1. ábrában a (11) kvarecsonek (12) pe- 80
