109556. lajstromszámú szabadalom • Körülfutó csatorna keringő segédfolyadékkal működő szivattyúkhoz
Meg.jelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAIÍ KIRÁLYI SZABADALMI MRi'iSÁG SZABADALMI LEIRAS 109556. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Körülfutó csatorna keringű segédfolyadékkal működő' szivattyúkhoz. Siemen Ottó és Hinsch Johannes szivattyűg-yárosok Itzehoe (Holstein). A bejelentés napja 1933. évi január hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi január hó 7-ike. A találmány keringő segédfolyadékkal üzemiben tartott szivattyú körülfutó csatornáinak alakítására vonatkozik, melynél a ház oldalfalálban, vagy köpenyében 5 koncentrikus, vagy excentrikus, a kerékrekeszek felé nyitott körülfutó csatornák vannak, melyek, illetve melyeknek szilárd határolófalai közvetlenül a kerék homlokoldaláig, vagy külső kerületéig vannak ve-10 zetve. Emellett ismert módon a ház helytálló, Vagy a ház egy része, illetve az egész ház forgást végezhet, mi melletit a kerék és a ház koncentrikusan és egymással szilárdan lehet összekötve. Ily szivattyúknak 15 működési módja ismeretesnek van feltételezve. Mellékelt rajz 1—9. ábrája a találmány szerinti szivattyút oldalnézetben és metszetben, valamint a körülfutó csatorna kü-20 lön'böző kiviteleit tünteti fel. Az 1—2. ábra oly szivattyú vázlatos szerkezete, melynél a ház helytálló és csaik a ház oldalán van koncentrikus körülfutó csatorna. 25 Az (a) körülfutó csatornában, mely a (b) kerék két oldalán is lehet, a nyomásnövekedés a forgás irányában ismert módon fokozódik, miely a kerékrekeszekben levő hajtóanyagíra vitetik át. Ez a nyomásnö-ÍO vekedés azonban a csatornának csak azon középső részében kívánatos, mely a kerékrekeszek által a (c) szívónyílással, vagy a (d) nyomónyílással, közvetlenül nem áll összeköttetésben, mert az (a) csatorna kez-S5 detén vagy végén fellépő nyomásnövekedés aránylag nagy veszteséget jelent. Ezt abból magyarázzák, mert a kb. egyenlően megmaradó centrifugális nyomás, a (c) szívónyílást az (a) csatorna kezdő részével összekötő kerékrekeszekben kisebb, mint 40 nagyobb szállítómagasságnál a csatorna kezdő résztében fellépő nyomásnövekedés. Ezáltal a megszívott hajtóanyag visszaáramlik az (a) csatornából a kerékrekeszen keresztül a (c) szívónyílás felé, azaz helyi 45 holt körülkeringés jön létre, mint ezt az (a, b, c)-nél (1. ábra) a nyilak jelzik és ami hiába munkaerőt igényel. Ugyanily folyamat játszódik le, nagyobb szállítási magasság mellett, a körül- 50 futó csatorna végénél, mely a kerékrekeszek révén a (d) nyoimónyílással közvetlenül közlekedik. Itt a (d) nyomónyílásban a nyomás a körülfutó csatorna legkülsőbb végében uralkodó legmagasabb nyomáshoz 55 képest igazodik, mely itt magasabb, mint a középső esatoírnarésiz átmeneteiénél a csatorna végrésze felé, úgy hogy itt is ken letkezik helyi holt körülkeringés, mint ezt a nyilak (a, b, d)-nél (1. ábra) mutatják. 60 Ezek a veszteségek olykép mellőzhetők, hogy a csatornakezdetnek és a csatornavégnek oly alakot adunk, hogy nyomásnövekedés ezekben a csatornaréisízekben lehetőleg meggátoltatik úgy, hogy a tulaj- 65 doniképpeni nyomásnövekedés főkép a csatorna középső részére van korlátozva. Minthogy a nyomásnövekedés a kerékrekeszek és a sugárirányban vagy tengelyirányban elrendezett körülkeringő csa- 70 torna közvetlen érintkezési, vagy összekötő felületétől is függ, ennélfogva lehetséges a körülkeringő csatorna elejéin és végén az érintkezési f elület kisebbítése által, az itt nem kívánatos nyomásnövekedést 75 csökkenteni, illetve teljesen meggátolni.