109548. lajstromszámú szabadalom • Folyadék-teherátkapcsoló lépcsős transzformátorokhoz

— 2 — edényben levő és a két (A) és (Ta) kap­csolókontaktust körülvevő elektrolitikus folyadék csekély ellenállással fenntartja. Egyidejűleg az eközben lefelé mozgó (B) 5 kapcsolópecek a (Gb) szigetelőedényben levő folyadékba hatol és — bár még nagy kezdeti ellenállástól fojtva — lassanként kiegyenlítő áramfolyást létesít az (1) ka­pocstól a (Ta—A—B—Tb) úton át a (2) ka-10 pocshoz. Egyúttal a (2) kapocs (Tb—B—C) úton elvezeti, az üzemáramnak egy részét is fölveszi. A (B) kapcsol ópeeeknek előre­haladó bemerülésénél és az (A) kapcsoló­peceknek egyidejű kiemelkedésénél az 15 üzemáramnak az (1) és (2) kapcsokra való eloszlása eltolódik, folytonosan növekedve a (2) kapocs javára. Az átkapcsolási folya­mat be van fejezve, amint az (A) kapcsoló­pecek a (Ga) edényben a folyadékfelszínt 20 elhagyta és (B)-nek (Tb)-vel való fémes összeköttetése létrejött. Különösen nagy üzemáramoknál előnyös, hogy a (B) kap­csolópecek már bemerüljön, mielőtt az (A) pecek a (Ta) kontaktust elhagyta és ennek 25 megfelelően az (A) kapcsolópecek csak akkor lépjen ki a folyadékból, ha a kon­taktus (B) és (Tb) között zárva van. Ha több kive>zetés van, a kapcsolóedénye­ket és a kapesolópeckeket egy sorban vagy 80 körben egymás mellett rendezzük el és a szomszédos csapolásoknak két-két kap­csolópeckét együttesen mozgatjuk, amint azt az 1. ábrával kapcsolatban leírtuk. A gyakorlati kivitelben figyelemmel kell 35 lennünk arra, hogy az elektrolitikus kap­csolófolyadékot a kapcsolásnál fellépő hő­fejlődés ne gőzölögtesse vagy ne párolog­tassa el. Evégből a folyadékot, a 2. ábrán feltüntetett módon, olaj réteggel borítjuk 40 és a folyadék számára készlettartányt ren­dezünk el, mint az a (4) kivezetésnél át­ható. Nem szükséges azonban mindegyik edényhez ily készlettartányt elrendezni, hanem az egyes (Ga—Gd) edényeket szi-45 gatelőanyagból való vékony (Ra—Rd) csö­vecskék révén köthetjük össze egymással. Minthogy a két-két kivezetés közötti lépcsőfeszültség csupán minimális és hozzá változóan elekrolizáló áramfolyást hoz 50 létre, kapcsolásközben az üzemre hátrá­nyos jelenségek nem lépnek fel. Az elektrolitikus folyadék fölött elren­dezett olajréteg helyett, a levegőtől való elzárásra, egy alatta elrendezett valamely 55 nehezebb fajsúlyú szigetelőanyagból (trik­rezilfoszfátból) való réteget is alkalmaz­hatunk. Ez utóbbi esetben természetesen a 2. ábra szerinti elrendezést meg kell fordí­tani úgy, hogy az elektrolitikus folyadékot tartalmazó (Ga—Gd) edények felfordítva 60 merülnek be a szigetelőfolyadékba, vagyis a serlegszerű kontaktusok nem lent, — mint a 2. ábrán — hanem fent vannak, az (A—D) kapcsolópeckékkel való kontaktus­létesítés pedig ennek megfelelően nem fe- 65 lülről lefelé, — mint a 2. ábrán — hanem alulról felfelé történik. Minden esetben célszerű azonban arról gondoskodni, hogy a mozgatott kapcsolórészek a szigetelő- és a vezető folyadék közötti elválasztási he- 70 lyen való keresztülhatoláökor összekevere­dést vagy éppenséggel emulgálást ne idéz­zenek elő. E célból a 2. ábrabeli kiviteli alaknál az (A—D) kapcsolópeckdk esőala­kúak. A külső csőátmérőnek megfelelő kis 75 szivattyúdugattyúk a kapcsolópecek lefelé­mozgatásánál a kiszorított folyadékmeny­nyiséget a csőbe szívják és ezzel a folya­dék örvénylését meggátolják. Az (1, 2, 3) kapcsok (3. ós 4. ábra) és az 80 (A, B, C) elvezetések, valamint az elektro­litikus folyadék között való kontaktus lé­tesítésére ismert módon valamely jólve­zető folyadékot, pl. higanyt is használha­tunk. Ezt a 3. és 4. ábrabeli kiviteli alak 85 szerint célszerűen az elektrolit-folyadék­kal együtt egy szigetélőcsőben helyezzük el, amelybe az (1, 2, 3) kontaktusok, illetve az (A, B, C) elvezetőkontaktusok be van­nak vezetve. A feltüntetett kiviteli alakok- 90 nál feltételeztük, hogy a szigetelőcső üveg­ből van és magában zárt gyűrű. A 4. áb­rán a csőkeresztmetszet állandó. A 3. ábra­belli kiviteli alaknál a cső az (1) és (2) kon­taktusoknál meg van szűkítve avégből, 95 hogy üzemállásban az (A) és (B) elvezető­kontaktusok és a be nem kapcsolt (1) kon­taktus között nagyobb kontaktustávolságot érjünk el. A kapcsolási állapotnak a raj­zolt kapcsolási állástól, megváltoztatására, 100 pl. a (2) kapocs a (B) elvezetéssel van ösz­szekötve, pl. az (1) kapocsnak az (A) elve­zetéssel váló kívánt összekötésére való megváltoztatása céljából a gyűrűs csövet vízszintes tengely körül elforgatjuk. Ön- 105 súlyánál fogva ekkor úgy a higany, mint az elektrolitikus folyadék is mindig a gjű­rűs cső legmélyebb részén marad, úgy, hogy mozgatás közben a kívánt kapcsolási sorrend bekövetkezik. H0 Szabadalmi igények: 1. Teherátkapcsoló lépcsős transzformáto­rokhoz, az üzemáramnak az üzemben levő kivezetésről a legközelebbi kisebb vagy nagyobb feszültségű kivezetésre 115

Next

/
Thumbnails
Contents