109523. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépkocsik hajtókerekein a kapaszkodók beállítására

— 2 — tásakor azután a (40) fogaskereket a hajtókerék forgása mozgatja. Ha pl. a (38) belső fogazás nagyobb ívdarabját a kapaszkodók kitolására való 5 (40) fogaskerékkel működtetjük, ami a (19) íék meghúzása révén történik, a (39) hurok a hajtókerékhez képest az (R) nyíl irányában mozog és ekkor a (39) vezérlőhurok másik vége a (48) vezetőléc belső görbüle-10 tén a (49) csap mentén ellentétes értelemben mozog tova. Ha ezután a (40) fogaskereket a (38) belső fogazás valamelyik kis ívébe juttatjuk, a (39) vezérlőhurkot a (41) csap felé 15 megemeljük. A (39) vezérlőhurok ezen elcsúsztatásakor végül a (48) vezetőléc külső vége a (49) csap mellett el fog csúszni. A (40) fogaskeréknek a belső (381) fogazá.si útdarabon való további mozgatásánál, 20 mely említett útdarab a (13) kapaszkodó behúzására való, a (48) vezetőléc a (49) csapon a külső görbületen fog csúszni, amikoris a (49) csap a (39) vezérlőhurkot megtámasztja, hogy a (40) fogaskerék he-25 lyesen kapcsolódjék be és a (13) kapaszkodó behúzására való belső (381) fogazási íitdarabot elcsúsztathassa. A hajtókeréktárcsa fogaskoszorúján vezetett (13) kapaszkodók a keréktengelyhez 30 párhuzamosan vagy ferdén elcsúsztathatók lehetnek. A működésmód a következő: Ha a (13) kapaszkodókat sugárirányban pl. kifelé kívánjuk elállítani, még pedig 35 járás közben, a (19) féket meghúzzuk és ezáltal a (36) féktárcsát í'ogvatartjuk, mely féktárcsa ekkor a (35) gyűrűn csúszik. A hajtókeréknek a (P) nyíl irányában 40 való forgása folytán a (20) tárcsára erősített (41) csap ugyanazon irányban mozog, amiáltal a csapján forgathatóan ágyazott (40) fogaskerék az 1. ábrán megadott nyíl irányában forog és a (39) vezérlőhurok (38) 45 belső fogazásával az (R) nyíl irányában mozog, még pedig a hajtókerékhez viszonyítva relatívmozgást végez. A (39) vezérlőhurok ezen rövid forgómozgása révén a. hurok (45) továbbítói, 50 melyek a (7) vezérlőtárcsa (46) hézagaiba kapaszkodnak, a (7) vezérlőtárcsát magukkal viszik. A (39) vezérlőhuroknak a külső (38) fogasíven való forgómozgása és a (7) vezérlőtárcsa forgómozgása most egyiitte-55 sen megy végbe és ekkor a (7) vezérlőtárcsa a (10) és (11) tolórudakhoz csuklósan csatlakozó (13) kapaszkodókat sugárirányban kifelé tolja mindaddig, amíg a (19) fék meg van húzva. Ha a (13) kapaszkodóknak a talajba való bekapcsolódáshoz 60 szükséges magasságát elértük, a (19) féket elengedhetjük, miután a (36) féktárcsa (37) belső fogazása számára alkalmazott egy vagy több (43) zárókilincs a (7) tárcsát és ezzel a (13) kapaszkodót a beállított magas- 65 ságnak megfelelően fogva tartja. Arra az esetre, ha a (13) kapaszkodókat visszahúzni kívánjuk, ezt egyszerűen úgy tehetjük, hogy a (19) féket a járművezető helyéről ismét meghúzzuk. Ezáltal min- 70 denekelőtt a (36) féktárcsát tartjuk fogva, amikoris a (39) zárókilincsek a (36) féktárcsa (37) fogazásából kicsúsznak. Azáltal, hogy a hajtókerék a (P) nyíl irányában tovább forog, a (41) csap a (40) 75 fogaskerékkel ugyanezen irányban jut mozgásba, eközben azonban a (40) fogaskerék a kis ív (38) belső fogazásán legördül, ezáltal a (39) vezérlőhurkot a (41) csap felé emeli és a (381) fogazási darabot 80 hajtja, úgy, hogy a (39) vezérlőhurok most a (Z) nyíl irányában eltolódik. Ezen eltolódás révén a (39) vezérlőhurok (45) továbbítói s a (7) vezérlőtárcsát magukkal viszik, amiáltal a (13) kapaszkodókat a tolórudak- 85 kai behúzhatjuk. Találmányunknak, nevezetesen gépkocsik hajtókerekein a kapaszkodóknak csakis egy fékkel való kitolhatásának vagy behúzhatásának további foganatosítását 90 a 3—5. ábrák mutatják. A 3—5. ábrák szerint az (51) féktárcsát (50) gyűrűn vezetjük. Az (51) féktárcsa belső (52) fogazásába (53) forgattyúcsapra 'erősített (54) fogaskerék kapaszkodik, úgy, 95 hogy az (55) fék meghúzásakor és az (51) féktárcsa megállításakor a hajtókerék forgása révén az (54) fogaskereket és az (56) vforgattyút- forgásba hozzuk, amiáltal az (58) vezérlőtárcsa (57) tolórúdját ez a for- 100 gás magával viszi és az (57) tolórii-dra csuklósan erősített (13) kapaszkodókat felállítja. Az (53) forgattyúcsap a (60) hajtókeréktárcsára erősített (59) ágyazásban forgat- 105 hatóan van ágyazva. A beállított; kapaszkodók rögzítésére egy vagy több (61) zárókilincs való, melyek az (51) féktárcsa belső (52) fogazásával kapcsolódhatnak. A (61) zárókilincs a (60) no hajtókeréktárcsára erősített (62) csap révén forgathatóan van ágyazva és (63) rugó hatása alatt áll. Találmányunk további foganatosítási alakja a 6. és 7. ábrákon látható. Ezen ki- 115 vitel szerint a (64) vezérlőtárcsán (65) fo-