109489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés térbeli mérőjelnek valamely távcső képsíkjába való közelítően parallaxismentes központi vetítésére

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. KA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109489. SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. EljáráB és berendezés térbeli mérőjelnek valamely távcső képsíkjába való közelítően parallaxismentes központi vetítésére. Actiengresellschaft C. P. Goerz Optische Anstalt Actiová spolecnost K. P. Goerz opticky ustav cég Bratislava. A bejelentés napja 1933. évi február hó 11-ike. Az ismert teleszkópos mérőeszközöknél a mérőjelek vagy sík üveglapokon foglalnak helyet, melyek a tárgy-, illetve szemlencse gyújtósíkjában vannak elhelyezve, 5 vagy az optikai műszer valamely másik helyén vannak és valódi képüket lencsékkel vagy esetleg fényáteresztő tükrökkel vetítik az említett gyujtósíkba. Bizonyos esetekben célszerű térbeli mé-10 rési feladatok megoldására térbeli, vagyis olyan mérőjeleket alkalmazni, amelyeknek az optikai képsíkra merőleges kiterjedésük is van, pl. kockákat, négy- vagy más soklapokat. Ezeket a térbeli mérő-15 jeleket, illetve jelzőtesteket az eddig ismeretes optikai eszközökkel nem lehet élesen és parallaxis-mentesen a távcső képsíkjába vetíteni, mert az ismert lencserendszerekkel való vetítésnél az egyes 20 mérőjelpontok különböző tárgytávolságának különböző kóptávolságok felelnek meg, amelyek valamennyien nem feküdhetnek a szemlencse gyújtósíkjában. Hogy ilyen térbeli mérőjelek valódi 25 képét távlat szempontjából helyes központi vetítésben valamely távcső látómezőjében oly módon létesíthessük, hogy ez a kép minden részében mentes legyen, a találmány értelmében valamely lyu-80 kasztott ernyő vagy ellenző nyílását mint vetítőközpontot a vetítő tárgylencse gyújtópontjába helyezzük; ezt a gyújtópontot olyan távolságra állítjuk be a térbeli mérőjel középpontjától, hogy ez a 85 távolság a mérőjel nagyságának a mérendő tárgy nagyságához viszonyított, választott kicsinyítő léptékében a mindenkori mérési távolságnak feleljen meg. • A csatolt rajz e mérési eljárás megvalósítására való optikai vetítőeszköz 40 példaképen! megoldási alakját tünteti fel. Legyen ebben az esetben a térbeli mérőjel egy tetszés szerinti (a rajzon nem látható) soklapnak a vetítési irányhoz, képest ferde oldala, vagy sík, illetve térbeli 45 átlója, melyet az (1) nyíl ábrázol. Ennek a mértékegységnek vagy léptéknek tekinthető (1) nyílnak az (o) középpontja, (oO) távolságra feküdjék a (2) vetítő tárgylencse (0) középpontjától, amely tárgy- 50 lencse gyújtópontja (F)-ben van és amely (l')-ben az (1) nyíl valódi képét létesíti. Ez a kép tudvalevően az (1) nyíl egyes pontjaiból széthajlóan kiinduló, a (2) vetítőlencsére eső és ebből összehajlóan ki- 55 lépő összes sugárnyalábok metszéspontjai révén jön létre. Természetesen az (1) nyílnak ez az (1') valódi képe szintén térbeli, azaz az optikai tengelyhez képest ferde elhelyezésű és valamely távcső szemlencsé- 60 jén át szemlélve, egész hosszán egyszerre semmiesetre sem látható élesen. Ha ezenfelül a szemlencse gyújtósíkjában egy távoli megmérendő tárgy valódi képét is létrehoznék, akkor ez a kép csupán a nyíl 65 képének és a távcső képsíkjának metszéspontjánál volna parallaxismentes, viszont innen kiindulva a nyíl két vége felé növekvő parallaxisokat mutatna. Ha azonban a találmány értelmében az 70 (F) pontba a (3) lyukasztott ernyő nagyon kis nyílását helyezzük, akkor az (1) nyíl pontjainak csak ama sugarai hozzák létre a képet, amelyek ezen a kis ernyőnyíláson