109485. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági gázégő
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109485. SZÁM. — II/h. OSZTÁLY. Biztonsági gázégő. Róbert Boscli Aktiengesellschaft cég: Stuttgart. A bejelentés napja 1933. évi március hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 30-ika. A találmány biztonsági gázégő, amelynek szelepét olyan tárcsaalakú hőlámasz (Wármespreiz) működteti, amelyben a gyujtóláng számára égőfuvóka gyanánt szereplő 5 nyílás van. Minthogy sokszor kénytelenek vagyunk a gyujtóégőt a meggyújtandó égőtől meglehetősen messze elhelyezni, így a gyujtólángnak gyakran hosszan elnyúló szúróláng alakja van. Ennélfogva a láng 10 a hőtámaszt csak aránylag hideg alsó részévél érinti és — különösen, ha az nagy és erős — nem melegíti fel eléggé ahhoz, hogy a szelep nyitva maradjon. E hátrány még növekszik, ha a hőtámaszt annak belső 15 oldala mentén tovaáramló gáz hűti, ami gyakran előfordul, hogy a szelepnek a gyujtóláng elalvása utáni gyors záródása biztosíttassák. A találmány értelmében e hátrányt úgy 20 kerüljük el, hogy a gyujtólángon kívül egy vagy több olyan kis segédlángot alkalmazunk, amelyek a hőtámasz felületét súrolják és amelyek a gázt célszerűen a hőtámasz vezérelte szelepen át kapják. 25 A rajz a találmány néhány foganatosítás i példáját ábrázolja, és pedig az 1—3. ábra a találmány szerinti biztonság gázégő különböző foganatosítási alakjait függélyes metszetben és a 30 4. ábra a hőtámasz felülnézetben mutatja. Az (a) szelepházban a (c) gázhozzávezetés nyílik, amely az (i) szeleptesttel elzárható. Az (i) szeleptest a tárcsaalakú (e) hőtámasszal van összeköttetésben, amely az 35 (a) szelepházat fedélszerűcn zárja. A hőtámasz az (m) közbenső fallal együtt az (f) átfogó-csavaranyával vagy karimagvűrűvel van az (a) házon megerősítve. Az (m) közbenső fal és az (e) hőtámasz közé (k) rugó van behelyezve, amely az (i) szelepet íO üléséről felemelni igyekszik. Az (a) szelepházból az (n) égővezeték az (o) főégőhöz vezet, amely vezeték a (p) csappal nyílható vagy zárható. Az (e) hőtámaszban (g) nyílás van, amely a nagy (q) gyujtóláng 45, számára égőnyílás gyanánt szerepel. Az (r) nyílások a kis (s) segédlángok számára valók, amelyek a (q) gyujtólángnak a hőtámaszra váló hatását elősegítik. Ha az (e) hőtámaszt pl gyufával fel- 50 melegítjük, akkor az kidudorodik és az (i) szeleptányért üléséről felemeli. A gáz az (a) szelepházon át a (g) gyujtólánghöz áramlik és meggyújtásakor hosszú (q) szúrólángot szolgáltat, amely maga részéről az 55. (o) főégőből kilépő gázt meggyújtja, ha az (n) égővezetékben lévő (p) csapot nyitjuk. Minthogy az (e) hőtámaszt a (q) gyujtólángnak csak hideg alsó része érinti, míg e láng forró része a hőtámasztól mesz- 60 sze esik, ennélfogva a gyujtóláng nem képes a hőtám ászhoz annyi meleget hozzávezetni, amennyi a szelep nyitvatartásához elegendő. A szelep tehát a gyufa elalvásakor a járulékos hőforrás megszűnése foly- 65 tán ismét záródnék. Ekkor azonban egyidejűleg az (r) nyílásokból kilépő gáz is meggyullad és a kis (s) segédlángokat képezi, amelyek mármost a hőlámasznak járulékos felhevítését átveszik. Az (s) segédlángok- 70 hoz való (r) nyílásokat előnyösen az (e) hőtámasz (t) dudorán helyezzük el. A hasítékalakú (r) nyílások a gázt úgy irányítják, hogy az (s) segédlángok az (e) hőtámasz felé irányulnak és ilyen módon 75 teljes hatásukat kifejthetik. Ha a gyujtó-és segédlángok kialszanak, akkor a frissgáz az (e) hőtámaszt gyorsan lehűti, úgy-