109468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen aminok előállítására
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109468. SZÁM. — IVb/2, OSZTÁLY. Eljárás telítetlen aminők előállítására. Knoll A.-G. Chemisclie Fabriken cégr Ludwig-shafen a/Rh. és Dr. Klavehn Wilfrid vegyész Mannheim (Németország:). Pótszabadalom a 107189. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi augusztus hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi november hó 17-ike. A 107189. sz. törzsszabadalom tárgya eljárás értékes gyógyhatású telítetlen aminők előállítására. Az eljárás abból áll, hogy metilheptenont (metil-2-hepten-2-on-5 6-ot), melynek képlete (CHs^CiCH. CH2 . CHa. CO . CHa, primer aminők jelenlétében redukálunk. Grignard, Doeuvres és Escourrou szerint (Compt. rend. 117, 1923, 669. lap) az úgy-10 nevezett közönséges metilheptenon (lásd Centralblatt, képlet jegyzék, 1925—1929, 295. lap), ahogyan azt a citral vagy lemonfűolaj hidrolízisénél kapjuk, két változatban, az a- és a (J-alakban fordul elő, melyek 15 egymástól a kettős kötés helyzetében különböznek. Az a-alak a metil-2-hepten-l-on-6, CH* : (CHa). 0. CHa. CHs. CHÜ . CO . CHa, melynek forrpontja 168°, a fi-alak a metil • 2-hepten-2-on-6, (CH3 )2 : C : CH . CH». CH.. 20 CO . CHa, melynek forrpontja 173—174°. A törzsszabadalom szerinti eljárásban kizárólag a metilheptenonnak utóbbi változatát dolgoztuk fel. Azt találtuk, hogy a törzsszabadalomban 25 ismertetett telítetlen aminők előállítására nemcsak tiszta ^-metilheptenont használhatunk, hanem közönséges metilheptenont vagy ezt tartalmazó keverékeket is, amilyeneket metilheptenonnak citralból vagy 30 lemonfűolajból való előállításakor minden további tisztítás nélkül kapunk. Közönséges metilheptenonnak vagy ipari nyerstermékeknek a törzsszabadalomban ismertetett bázisok előállításánál 35 kiindulási anyagként való felhasználása az eljárást lényegesen egyszerűsíti és a végtermékeket olcsóbbá teszi. 1. Példa. 150 g közönséges metilheptenont, melynek forrpontja 168—176° és amelyet citrálból 40 hígított lúggal való hidrolízissel állítottunk elő, 500 cm" alkoholban feloldunk, 150 g 30%-os vizes metilaminoldatot adunk hozzá és 2—3 órán át kavarás és hűtés közben 100 g aktivált alumíniumhoz és 600 45 cm" 50%-os alkoholhoz adjuk. A redukálás befejezése után a reakciókeverékhez hígított ásványi savat adunk, az alkoholt ledesztilláljuk és a maradékból a nem bázisos részeket vízgőzzel eltávolítjuk. Alkáli 50 hozzáadására színtelen olaj válik le, melyet vízgőzzel átdesztillálunk. A párlatból desztillálással a törzszabadalom 1. példájában imertetett metilamino-6-metil-2-hepten-2-t kapjuk, mely- 55 nek forrpontja 176—178°. A termelési hányad a felhasznált metilheptenon 90— 95%-a. 2. Példa. 150 g közönséges metilheptenont, mely- go nek forrpontja 168—176° és melyet az 1. példában megadott módon állítottunk elő, 275 g 30%-os vizes etila minoldattal és 200 cm3 metilalkohollal együtt 1000 ctm3 metilalkoholban és 600 cm® vízben feloldott 225 g 65 kénsavhoz adunk. Az egészhez még 250 g cinikport adunk és a ke veréket kavarás közben visszafolytatásra állított hűtőn hevítjük. A redukálás befejezte után szűrünk, a szürletet besűrítjük és vízgőzzel dolgozzuk 70 fel tovább. Alkáli hatására a bázisos rész színtelen olaj alakjában válik le, melyet vízgőzzel átdesztillálunk.
