109467. lajstromszámú szabadalom • A röppályát jelző vadásztöltény

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. KASYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109467. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. A röppályát jelző vadásztöltény. Imperial Chemical Industries Limited cég- London, mint Brownsdon Henry Winder, Nimmo Walter Rule és Pollitt George Paton jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi november hó 26-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1930. évi november hó 29-ike. A találmány olyan vadászíegyvertöltény, melynek egy vagy több gyutacsalakú betéte van a lövedék pályájának jelzésére. Ily lövedékek rendszerint vé-5 kony fémtokból állnak, amely tényt vagy füstöt fejlesztő komprimált gyújtóelegyet tartalmaz, amelyet vagy a töltény kilövésénél fejlesztett lőporgázok gyújtanak meg, vagy pedig felcsapódás folytán gyul-10 lad meg. Ily jelzőt öl tények lőtávolsága a jelzőelegy és a tok súlya folytán rendszerint lényegesen nagyobb, mint rendes töltényeké, miáltal a töltény kilövésénél bi-15 zonyos veszély lép fel. A találmány célja olyan, a röppályát jelző töltény létesítése, amelynek lőtávolsága a rendes töltények lőtávolságától nem különbözik lényegesen. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, 20 hogy a töltény fémes alkatrészei a hatásos lőtávolságon való röpülésnél vagy azután egymástól szétválnak vagy elroncsolódnak. Mivel ez alkatrészek lényegesen könnyebbek, mint a töltény, mint egész, 25 röptávolságuk is lényegesen rövidebb, nevezetesen körülbelül 80—100 m 300 m helyett. A találmány ezek szerint a röppályát jelző töltény vadászfegyverekhez, mely-30 nek fémrésze a repülés közben szétesik, ezáltal a llövedék lőtávolságát' megrövir díti és a közönséges vadásztöltények lőtávolságához közelebb hozza. E célból a töltény fémtokja aránylag alacsony hő-35 mérsékleten olvadó fémből állhat, amely repülés közben megolvad és ezáltal a töltény többi részétől elválik. Ugyan-e célból aránylag nagy olvadáspontú vékonyfalú fémtokot alkalmazhatunk alacsony olvadáspontú fémmasszával kapcsolatban. 40 Utóbbi a repülés közben megolvad és ezáltal a toktól elválik. Az alacsony hőfokon olvadó fémmasszát a tokon belül vagy kívül, vagy részben belül és részben kívül rendezhetjük el. Utóbbi esetben a tokkal 45 való kapcsolatot azáltal létesíthetjük, liogy az aránylag magas hőmérsékleten olvadó lémből való, áttört tokon alacsony hőfokon olvadó fémből való kupakot képezünk ki, ahol is utóbbi a fémtok áttöré- 50 sén át annak belsejébe nyúlik ós a magas hőfokon olvadó fémtok belső felületét átlapolja. A tartály továbbá több egymással kapcsolatos részből állhat, ami kőris a pl. hosszirányú vagy liarántirányú var- 55 rátok menti kapcsolatot pl. forrasztással létesítjük. A forra-sztóón a repülés közben megolvad és ezáltal a tartály részei szétesnek. Végül a tölténybe kis mennyiségű robbanóanyagtöltetet, pl. lőport zárha- 60 tunk be, mely akkor, amikor a röppályát jelző elegy majdnem teljesen kifogyott, meggyullad és a töltény fémrészeit széjjel robbantja. Emellett a fémtok a fentemlített foganatosítási alakok bármelyike 65 szerint lehet kiképezve. A mellékelt rajz 1—4. ábrája a röppályát jelző találmány szerinti töltény néhány példakénti foganatosítási alakját hosszmetszetekben szemlélteti. 70 Az 1. áibrán az i(l) tok vékony fémből, mint vörösrézből vagy sárgarézből álló rövid, üreges henger. E tartály falvastagsága pl. 0.037—0.05 cm, átmérője 0.6 cm és hossza 0,8 cm lehet. A töltény egyik 75 végét az ólomból vagy más alacsony hő-