109464. lajstromszámú szabadalom • Síkrostély berendezés
Megjelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109464. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Sikrostély-berendezés. Frank Richárd és Wielferth Franz mérnökök, mindketten Salzburgban. A bejelentés napja 1933. évi március hó 20-ika. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi március hó 22-ike. A találmány olyan berendezés sikrosté-1 yokboz, mely a sikrostélyokat adott esetben betétrészek utólagos beépítésével gázban gazdag tüzelőanyagok, pl. barnaszén 5 eltüzelésére alkalmassá teszi. A találmány szerint a sikrostélyra aknaszerű testet helyezünk, mely az alsó befuvású levegő egy részét az akna fölött elrendezett szekunder rostélyszerkezethez vezeti. Az ak-10 nát a sikrostély közepén állítjuk fel és az a találmány szerint kétlépcsős rostélyt hord, melyre a tüzelőanyagot a töltőtérből célszerűen tölcséralakban haladó fedőlapok vagy rostélyok közötti nyíláson át 15 vezetjük. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés egyik foganatosítási alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra a betétrostély harántmetszete. A 20 2. ábra oldalnézet. Tetszőleges tüzelőberendezés, pl. központi fűtés kazánja (1) sikrostélyának közepére az aknaszerű (2) testet helyezzük (1. ábra), melyet a (3) csapokkal kellő tá-25 volságban tartott és a (4) csavarokkal öszszefogott két (5) lap alkot. Kisebb tüzelőberendezéseknél az aknát célszerűen mint a sikrostély közepén elrendezett hengeres űrtestet képezzük ki és nagyobb rostély-30 felületeknél is alkalmazhatunk egyetlen hosszúkás akna helyett egymás mellé sorolt több hengeres vagy hasábalakú, csőszerű aknatestet. Az (5) lapok fent szögben megtörve kifelé folytatódnak és ek-35 ként felfekvési felületet nyújtanak a kétlépcsős (6) rostélynak. Utóbbi a (7) haránttartókból, melyek az aknán oldalirányú elmozdulással szemben biztosítva nyugszanak, és a (8) rostélypálcákból áll (2. ábra), melyeket a tartók két oldalt 40 lejtő lépcsős elrendezésben hordanak (1. ábra). A haránttartók közé hosszirányban betolt rostélypálcák oldálirányú lecsúszását a (9) orrok gátolják meg. A lépcsős rostélyt természetesen egymással szilárd í5 kapcsolatban álló pálcák is alkothatják és az osztatlan egészet képezhet, melyet az aknatestre helyezünk és tetszésszerinti módon megerősítünk. A legfelső rostélypálca harántmetszete T-alakú; ez a pálca 50 támasztófelülete a kétlépcsős rostély fölött elrendezett (10) fedőlapoknak vagy (11) rostélyoknak, melyeket helyzetük biztosítására még a legfelső rostélypálca (12) nyílásaiban le is horgonyzunk (2. ábra). 55 A fedőlapok vagy rostélyok a (13) töltőteret elhatárolják a (14) tüzelőtérrel szemben (1. ábra), tölcsérszerűen hajlanak a közép felé és a kétlépcsős rostély fölött (15) nyílásuk van, melyen át a tüzelő- 60 anyag lehull. A fedőlapok, illetve rostélyok alakja ós a (15) nyílás nagysága a felhasznált tüzelőanyagtól függ. A töltö-és fütőtér elkülönítése a töltőtér födémére függesztett kosár útján is történhetik, 65 melynek magassági beállítását szintén a felhasznált tüzelőanyaggal hozzuk összhangba. A betétrostélyt, különösen az ábrázolt szétszedhető alakban, könnyen bevihetjük 70 meglevő fűtőberendezésekbe. A találmány szerint kiképzett tüzelőberendezés befűtése a szokásos módon, a sikrostélyon történik. A befűtés után a (13) töltőteret tüzelőanyaggal megtöltjük. A tüzelőanyag a 75 töltőtérből a (15) nyílásokon és a kétlépcsős rostélyon át a sikrostélyra és a már meglevő parázsra jut. Miután a rostélyon
