109452. lajstromszámú szabadalom • Gázzal töltött vagy gázzal és fémgőzzel töltött villamos világítócső, amelynek gáztöltése legalább két gáz
— 2 — lopot alkotó (tehát az eddigi értelemiben a tulajdonképpen világító) gáz parciális nyomása előnyösen 6 mm higanyoszlop vagy ennél kisebb, míg a hozzáadott ne-5 mes gáz vagy más járulékos hozaggáz nyomása 6 mm higanyoszlopnyomásnál nagyobb és pedig előnyösen 10—30 mm higanyoszlop legyen. Kitűnt, hogy a (4, 5) elektródákon csak 6 mm higany-10 oszlopnyomásnál nagyobb parciális nyomású gázkomponens világít és az elektródák között levő térben csak a 6 mm higany oszlopnyomásnál kisebb parciális nyomású gázkomponens jut világító álla-15 pótba. Minél nagyobb az egyik, illetve minél kisebb a másik komponens nyomása, mint 6 mm higanyoszlop, annál jobban különböznek egymástól a fényjelenségek. 20 A (7) pozitív oszlop nemes gáz is lehet és járulékos gázként olyan parciális nyomású más gáz is használható, hogy az az előzők értelmében az, elektrodafelületek csak közvetlen közelében világít. A hasz-25 nált nemes vagy nem nemes gázok parciális nyomásának a megadott határok között való választása szerint a világítócső gyújtási és üzemi feszültsége bizonyos határok között változtatható és beállítható. 30 Eltekintve attól a lehetőségtől, hogy a találmány folytán adott hosszúságú villamos világítócsövek tág terjedelemben alkalmazkodhatnak nagy és kis gyújtási, valamint üzemi feszültségekhez, az ettől 35 függő, rendkívül színellentétes, eddig ismeretlen mértékben eltérő színű és ugyanazon csőben fellépő fényjelenségek, fényhatások és fényreklámok eddig egészen ismeretlen útját nyitják meg, ameny-40 nyiben ugyanazon cső két különböző színű fénnyel világíthat. A (4) ós (5) elektródák írásjelek vagy ábrák alakjában is készülhetnek, amelyek más színben világíthatnak, mint az elektródák között levő tér. 45 Megfelelően kicsiny elektrodaköz esetén, még akkor is, ha az elektródák írásjeleik, a találmány szerinti világítócsövek töltésük folytán, amely legalább két gázból áll, amelyeknek az előzőkben meg-50 adott kritikus parciális nyomásuk van, előtétellenállás nélkül közvetlenül hálózati feszültséggel tarthatók üzemben. A találmány szerinti világítócsövek tehát a kétszínű fényhatáson kívül még abban is 55 különböznek az ismeretes parázsló fénylámpáktól, hogy előtétellenállást nem igényelnek. A gyújtási feszültség további csökkentése végett a (4, 5) elektródák radioaktív fémből vagy radioaktív fémötvözetből, 60 például molibdén-torium-ötvözetből készülhetnek, illetve radioaktív fémet vagy radioaktív fémötvözetet tartalmazhatnak. A gyújtási feszültség még azzal is csökkenthető, hogy az elektródákat alapfém- 65 bői készítjük, amelyet olyan más fém vékony rétegével vonunk be, amely az elemek periodikus rendszerében az alapfémtől balra vagy alább fekszik. Ez a meghatározás az elemek ezidőszerint szokásos 70 megjelölésére vonatkozik, amint azt A. Sommerfeld „Atomban und Spaktrallinien" című könyvének 1922-ben Braunschweigben megjelent harmadik kiadásában a 69. oldalon ismerteti. 75 Az ezideig ismeretes, gáztöltéses villamos világítócsöveknek az a hátránya, liqgy a világítócsövek élettartama nagyon rövid, ami annak következménye, hogy az elektródák fémanyaga üzemközben el- 80 porlódik ós a cső töltéséből gázt nyel el. A eső sugárzása ily módon mind keményebbé és végül a cső hasznavehetetlenné válik. Ezt a hátrányt teljesen megszünteti a csöveknek két oly gázzal való töltése, 85 amelyeknek az előzőkben megadott parciális nyomása van. Kitűnt ugyanis, hogy a nagyobb parciális nyomású hozaggáz az elektródák számára egyidejűleg védőburkolat, amely az elektródáknak ismeretes 90 módon a kisülési cső elpusztulására vezető elporlódását megszünteti. Az elektródáknak áriammal való terhelhetősége és a villamos világítócső élettartama tehát rendkívül megnövekszik. A műszaki ha- 95 ladás, eltekintve az eddig ismeretlen fényjelenségtől, nevezetesen, hogy ugyanaz a cső két külöböző színű fénnyel világíthat, abban van, hogy a találmányr értelmében az elektrodafelületek az eddig 100 használatos méreteknél lényegesen kisebb méretben {készülhetnek. Ily módon számos esetben a szokásos bádoghengerelektrodákat mellőzhetjük és megfelelnek egyszerű (4, 5) huzalelektrodák is, ame- 105 lyelc a szokásos beforrasztható platinapótlék fémekből, például kromnikkelből vagy nikkelvasból készülnek. Az említett huzalelektroda, amelynek hossza például 40 mm és átmérője 1.2 mm, tartósan 50 110 milliamper ára 111 mai terhelhető anélkül, hogy a fém el pori ódása bekövetkeznék, mert az előzőkben ismertetett, nagyobb parciális nyomású hozaggáz (védőgáz) van jelen. 115 A 2. ábra szerinti nagyfelületű (4, 5) hengerelektrodák is alkalmazhatók. Az áramerősség és ezzel együtt a fényhatás
