109445. lajstromszámú szabadalom • Beállító tárcsa rádiókészülékekhez
Megjelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jSjlgHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109445. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Beállító tárcsa rádiókészülékekhez. Hirschl Alajos főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi október hó 19-ike. A rádióvevőkészülékeket a különböző adóállomások hullámhosszára tudvalevőleg úgy állítjuk be, hogy egy vagy töbib forgókondenzátor tengelyét 0°—180° között 5 bizonyos szög alatt elfordítjuk. Az elfordulás nagyságát a kondenzátortengelyre ékelt s félkörű kerületén 180°-ra {vagy gyakrabban 100 egyenlő részre) osztott beállítótárcsa osztásfokának és a tárcsá-10 hoz képest fix mutatónak összeeséséből, vagy a tengellyel együtt forgó mutatónak és egy a félkörű kerületén, beosztott fix skála egyik oszitásfokának összeeséséből olvassuk le. Minden egyes adóállomásihoz 15 tartozó beállítási tárcsaszámot tapasztalati úton meghatároziva a vevőkészülék tulajdonosa táblázatot készít, melyben az a—b—c sorrendben felsorolt adóállomások mindegyikéhez bejegyzi a hozzátartozó 20 tárcsaszámot. A kívánt adóállomás beállítása céljából e táblázatból ki kell keresni az illető adóállomáshoz bejegyzett számot s a tárcsát e számra be kell állítani. A beállítás egyszerűsítése Avégett 25 egyes újabb készülékeken, a beállítótárcsa a beosztási számok mellett az adóállomások neveit is tartalmazza. Az adóállomások neveinek a tárcsaosztásszámok mellié gyárilag való előre beírása ázon-30 ban egyrészről csak egyes egészen speciális kapcsolású vevőgépeknél lehetséges, amelyeknél a beállítást a veőkészülékre kapcsolt különböző antennák igen, eltérő kapacitásai nem befolyásolják, másrész-35 ről pedig a tárcsán az adóállomások természetszerűleg hullámhosszaik sorrendjében s nem a—b—c rendben következnek egymásután. Az adóállomások mai nagy száma mellett bizonyos kívánt adóállomás beállítása keresgéléssel jár és így az 40 említett megoldás sem általánosnak, sem kényelmesnek nem mondható. A beállítást teljesen léegyszerűsítii az alábbiakban közölt megoldás, amely legegyszerűbben az 1. ábrából érthető meg. 45 Ha egy „Oa—Ob" derékszögű coordinatarendszer egyik, pl. függőleges „O—a" szárára az adóállomások neveit (c) jegyezzük fel a—1)—c sorrendben, továbbá az „O—I)" vízszintes szárára pedig a tárcsa- 50 beosztás 0°—180° vagy 0—100 számait <d) visszük fel egyenlő közökben, akkor minden egyes/ (c) állomásnévhez egy (d) tárcsaszám tartozik, melyet ,a vevőkészülék kezelője tapasztalati úton megálla- 55 pítva a koordinátarendszerbe a (e) adóállomás neve vízszintesének valamint a megfelelő (d) tárcsaszám függőlegesének találkozási pontjába (e) ponttal vagy vonalkával megrajzolhat. Ha most a tár- 60 csára oly (f) mutatót szerelünk, mely a kondenzátor tengelyének 0°—180° között való egyenletes elforgatásával egyidejűleg 0-tól b-ig mozog el egyenletesen önmagával párhuzamosan, akkor a beállítás 65 céljából a kondenzátortengelyt addig kell elforgatnunk, míg az (f) mutató a keresett állomáshoz tartozó berajzolt (e) pontot vagy vonalkát fedi. Ugyanezen alapgondolat másik megöl- 70 dási alakját mutatja a 2. álbra. Ez az előbbitől abban különbözik, hogy a (g) osztásszámok nem egyenesre, hanem körre, még pedig a tárcsa kerületére vannak felvive és így az egyes adóállomások- 75 hoz tartozó berajzolandó (h) beállítási vonalkák sugárirányúak. Az /i) mutató ezesetben a tárcsa átmérője, mely a kon-