109440. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés gázszegény és gázdús szénnek kokszfűtésre épített öntöttvas központi fűtőkazánban való elégetésére

Megjelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109440. SZÁM. II/ll. OSZTÁLY. Tüzelőberendezés gázszegény és gázdús szénnek kokszfűtésre épített öntöttvas központi íűtőkazánban való elégetésére. C. H. YVeck cég1

Greiz-Dőlau. A bejelentés napja 1932. évi december hó 12-ike. A találmány gázban szegény és gázdús szénnek oly öntöttvas központi fűtőkazánokban való elégetésére alkalmas tüzelőberendezésre vonatkozik, amely kazánok 5 eddig csak kokszszal voltak fűthetők. A központi fűtőkazánokat gyártó iparban, az az újabb törekvés, hogy koksz helyett olcsóbb tüzelőanyagoknak használatával az üzemköltségek csökkentessenek. 10 Azonban a koksz és gázdús szén hőára közt 35—50%-os árkülönbség áll fenn a szén javára. Sok országnak nincs is koksza, amelyet tehát külföldről kell behozni, míg ellenben a rendes barna- vagy kőszén 15 olcsó áron kapható az illető országban. Hogy azonban öntöttvas központi fűtőkazánokban kőszénnel vagy barnaszénnel tüzelhessünk, bizonyos feltételeknek kell eleget tenni, amelyeket az illető szén tulaj-20 donsága szab meg. Széntüzelésű üzemnél nem lehet a tüzelőanyagot úgy, mint koksznál, 50—70 cm vastag rétegben a rostélyra adagolni. A szén túl nagy mértékben gázosodnék anélkül, hogy elegendő 25 égési levegőt kapna; a meglevő 5—6 mm-es huzat megközelítőleg sem volna elegendő az üzemhez. A szénláng azonkívül külön teret igényel a kiégésre, mielőtt a kazánhuzatok révén egyes nyelvekre oszlanék, 30 mert különben tűrhetetlen koromképződés állna be. A találmány oly új berendezés, amelynél a kokszüzemhez való, meglevő síkrostély felett vízzel hűtött, nyeregtető alakú 35 rostélyt helyezünk el, amelyet önmagát pótló vékony tüzelőanyagréteggel teljesen egyenletesen befedünk. A nyeregtető alakú rostélyt már most különböző módon etethetjük, ami attól függ, hogy mily szénfajtát tüzelünk. Lényegében kétféle szén- 40 fajtát különböztetünk meg és pedig öszszesülő és össze nem sülő szenet. Összesülő szén az a szén, amely elégetésekor felfúvódik, összetapad vagy összesül, össze nemsülő az a szén, amely izzó állapota 45 ellenére is, izzó homokhoz hasonlóan, lazán fekszik a rostélyon és nem tapad össze. Az. összesülő szenekhez tartoznak mindazok a szénfajták, amelyeknek gáztartalma nagyobb 16—22%-nál. Az össze 50 nem sülő szenekhez tartoznak a 4000 kalóriánál nagyobb fűtőértékű, összes gázdús barnaszenek és a 6—15% gáz tartalmú, összes kőszenek, tehát antracit és hasonló özénszegény szenek. Az össze nem sülő 55 szenek aránylag könnyen, külön mechanikailag hajtott készülékek nélkül, adagolhatok a nyeregtető alakú rostélyra, mert nem tapadnak össze. Az adagolást oly csövön át végezzük, amely a szenet a 60 rostéiy mentén levezeti. Összesülő szenek adagolása ellenben bizonyos nehézségekkel jár, minthogy nem adagolhatok töltőcsővel a rostélyra; hevítéskor a cső alsó széléhez tapadnak és nem csúsznak önmű- 65 ködően a rostélyon tovább. Szükséges tehát, az összesülő szenet csekély menynyiségben, adagoló segélyével, nem egészen a rostélyig érő ejtőcsövön át felülről lefelé állandóan az élénken égő tűzbe hul- 70 lassúk. E felülről történő, önműködő adagoláson kívül azonban még a szén ós levegő hozzávezetésének a kazán által fejlesztett gőzmennyiségnek megfelelő szabályozása is szükséges. E célból a gőznyomás 75 szabályozására a kazánhoz épített mem-