109401. lajstromszámú szabadalom • Aszfalt-tartály és eljárás előállítására

a fémtartály belső fala felületi feszültsé­génél. A filmeket vagy bevonatokat oly bázisok és savak vizes oldataiból is kelet­keztethetjük, amelyek vízben oldható 5 sókká egyesülnek oly töménységben, hogy felületi, feszültségük nagyobb az aszfalt, de kisebb a tartály belső falái feszültségé­nél. A hártyák vagy bevonatok, pl. alkáli­fémek, vagy ammónium, alkaliföldfémek, 10 vas, aluminium, cink, mangán, magnézium kloridjainak vagy nitrátjainak, to­vábbá alkalifémek, vagy ammónium szul­fátjainak, biszulfátjainak, tioszulfátjai­nak, szulfitjeinek, biszulfitjeinek, ortofosz-15 fátjainak, metafoszfátjainak vagy piro­foszfátjainak vagy pedig a vas vagy alu­mínium, cink, mangán, vagy magnézium szulfátjainak vizes oldatai is lehetnek. A hártyákat vagy bevonatokat alkalifémek, 20 vagy ammónium, vas, aluminium, cink, mangán és magnézium karbonátjaiból, bikarbonátjaiból és szulfátjaiból is keletkez_ tethetjük, melyekhez szabad savak, vagy savanyú sók vizes oldatait keverjük, oly 25 arányban, hogy a komponensek vegyi reakciója folytán a fémsók oly tömény oldatait kapjuk, melyek a tartály felüle­tét jobban nedvesítik, ill. a felülethez job­ban tapadnak és vele jobban egyesülnek, 80 mint aszfaltfelületét, ill. felületéhez, ill. felületével, miközben széndioxid, ill. kén­hidrogén fejlődik. A hártyákat vagy bevonatokat savak, pl. kénsav, vagy sósav, salétromsav és fosz-35 forsav oly tömény vizes oldataiból is kelet­keztethetjük, melyek a közöttük és a tar­tály fémfeliilete között végbemenő reak­ciónál, a fémek megfelelő sóinak, azaz szul­fátjainak, kloridjainak, nitrátjainak vagy 40 foszfátjainak vizes oldatait adják, gáz­buborék-fejlődés közben. A hártyákat vagy bevonatokat, továbbá savak,. pl. kénsav, sósav, salétromsav vagy foszforsav vizes oldataiból is keletkeztethetjük, melyekhez Í5 annyi finoman elosztott fémet, pl. vasat, cinket, ill. sósav esetén finoman elosztott alumíniumot keverünk, hogy az illető fé­mek szulfátjai, kloridjai, nitrátjai, ill. fosz­fátjai keletkeznek, hidrogénbuborékok 50 képződése közben. A hártyákat vagy bevonatokat alkaliák, pl. nátrium- vagy káliumhidroxid vizes ol­dataiból is képezhetjük, amelyekhez annyi finoman elosztott fémes alumíniumot ke-55 verünk, hogy a reakció folytán az alkali­fémek aluminátjai keletkeznek, hidrogén­buborékok fejlődése közben. A hártyák vagy bevonatok káliszappan­oldatoknak, vagy zsírsavak alkalikus sói vizes oldatainak és többértékü alkoholok- 60 nak, pl. glicerinnek keverékéből is állhat­nak. A hártyák vagy bevonatok oly anya­gok, pl. nátriumbikarbonát vagy ammo­niumkarbonát oldataiból is állhatnak, vagy oldatait tartalmazhatják, 1 amelyek g5 meleg hatására gázbuborékokat fejleszte­nek, vagy pedig oldott vagy okkludált gá­zokat, pl. levegőt, széndioxidot vagy hidro­gént tartalmazó folyadékokból, ill. folya­dékokat. Ez utóbbi két esetben a felszaba- 70 duló gázok; megkönnyítik az aszfaltnak a tartály felületéről való leválását. Ha a fémtartályok hengerlés útján elő­állított vas- vagy acéldobok, melyeknek sajtolt feneke és zárólapja van, akkor a 75 vas-, ill. acéllemezeken eredetileg jelen volt oxidréteg, ill. reve a hengerlés vagy sajto­lás közben részben vagy egészen eltávolít­tatik. A reve eltávolítása folytán feltárt fém a levegő hatására friss oxid-bevonatot so kap, amely lehet a szabad szemmel látha­tatlan hártya, mely a levegőn hosszabb idő múlva rozsdás lesz. Ha a tartályfalak illeszkedési helyeit összehegesztjük, a he­gesztési hő hatására az oxidációs folyamat 85 meggyorsul és vastagabb oxidréteget ka­punk. Sokszor előfordul tehát, hogy a talál­mány szerint, az aszfalttal szembeni tapa­dás meggátlására kezelendő felület, ill. a 90 felületi feszültség nem mindenütt egyenlő. Ezért a találmány szerinti eljárás sikeres kivitele céljából a hártyát vagy bevona­tot a tartály belső felületének sajátságai­hoz képest kell megválasztani. 95 A hártyát vagy bevonatot másrészt az acél- vagy vastartályokban tároltatandó aszfalt-féleség fizikai és kémiai tulajdon­ságainak figyelembevételével kell megvá­lasztani, annál is inkább, mert az az asz- 100 falt-tartály belső felületével megömlesztett állapotban jut érintkezésbe és e felülettel való érintkezése közben fokozatosan lehűl. Miközben az aszfalt a tartályban való ki­hűlése közben a végleges, félszilárd vagy 105 szilárd állapotba megy át, felületi feszült­sége megváltozik. Emellett az aszfaltban idegen testek lehetnek feloldva vagy szusz­pendálva, amelyek az aszfalt eredete vagy gyártási módja szerint változnak. Ezek a no járulékos idegen anyagok az aszfalt felü­letén, ill. e felület és fémtartály belső fa­lára felrakott hártya érintkezési felülete között tömörülnek, miáltal a két felület közötti felületi feszültség megváltozik. 115 Minthogy mind a tartály belső felületei,

Next

/
Thumbnails
Contents