109401. lajstromszámú szabadalom • Aszfalt-tartály és eljárás előállítására

a fémtartály belső fala felületi feszültségénél. A filmeket vagy bevonatokat oly bázisok és savak vizes oldataiból is keletkeztethetjük, amelyek vízben oldható 5 sókká egyesülnek oly töménységben, hogy felületi, feszültségük nagyobb az aszfalt, de kisebb a tartály belső falái feszültségénél. A hártyák vagy bevonatok, pl. alkálifémek, vagy ammónium, alkaliföldfémek, 10 vas, aluminium, cink, mangán, magnézium kloridjainak vagy nitrátjainak, továbbá alkalifémek, vagy ammónium szulfátjainak, biszulfátjainak, tioszulfátjainak, szulfitjeinek, biszulfitjeinek, ortofosz-15 fátjainak, metafoszfátjainak vagy pirofoszfátjainak vagy pedig a vas vagy alumínium, cink, mangán, vagy magnézium szulfátjainak vizes oldatai is lehetnek. A hártyákat vagy bevonatokat alkalifémek, 20 vagy ammónium, vas, aluminium, cink, mangán és magnézium karbonátjaiból, bikarbonátjaiból és szulfátjaiból is keletkez_ tethetjük, melyekhez szabad savak, vagy savanyú sók vizes oldatait keverjük, oly 25 arányban, hogy a komponensek vegyi reakciója folytán a fémsók oly tömény oldatait kapjuk, melyek a tartály felületét jobban nedvesítik, ill. a felülethez jobban tapadnak és vele jobban egyesülnek, 80 mint aszfaltfelületét, ill. felületéhez, ill. felületével, miközben széndioxid, ill. kénhidrogén fejlődik. A hártyákat vagy bevonatokat savak, pl. kénsav, vagy sósav, salétromsav és fosz-35 forsav oly tömény vizes oldataiból is keletkeztethetjük, melyek a közöttük és a tartály fémfeliilete között végbemenő reakciónál, a fémek megfelelő sóinak, azaz szulfátjainak, kloridjainak, nitrátjainak vagy 40 foszfátjainak vizes oldatait adják, gázbuborék-fejlődés közben. A hártyákat vagy bevonatokat, továbbá savak,. pl. kénsav, sósav, salétromsav vagy foszforsav vizes oldataiból is keletkeztethetjük, melyekhez Í5 annyi finoman elosztott fémet, pl. vasat, cinket, ill. sósav esetén finoman elosztott alumíniumot keverünk, hogy az illető fémek szulfátjai, kloridjai, nitrátjai, ill. foszfátjai keletkeznek, hidrogénbuborékok 50 képződése közben. A hártyákat vagy bevonatokat alkaliák, pl. nátrium- vagy káliumhidroxid vizes oldataiból is képezhetjük, amelyekhez annyi finoman elosztott fémes alumíniumot ke-55 verünk, hogy a reakció folytán az alkalifémek aluminátjai keletkeznek, hidrogénbuborékok fejlődése közben. A hártyák vagy bevonatok káliszappanoldatoknak, vagy zsírsavak alkalikus sói vizes oldatainak és többértékü alkoholok- 60 nak, pl. glicerinnek keverékéből is állhatnak. A hártyák vagy bevonatok oly anyagok, pl. nátriumbikarbonát vagy ammoniumkarbonát oldataiból is állhatnak, vagy oldatait tartalmazhatják, 1

amelyek g5 meleg hatására gázbuborékokat fejlesztenek, vagy pedig oldott vagy okkludált gázokat, pl. levegőt, széndioxidot vagy hidrogént tartalmazó folyadékokból, ill. folyadékokat. Ez utóbbi két esetben a felszaba- 70 duló gázok; megkönnyítik az aszfaltnak a tartály felületéről való leválását. Ha a fémtartályok hengerlés útján előállított vas- vagy acéldobok, melyeknek sajtolt feneke és zárólapja van, akkor a 75 vas-, ill. acéllemezeken eredetileg jelen volt oxidréteg, ill. reve a hengerlés vagy sajtolás közben részben vagy egészen eltávolíttatik. A reve eltávolítása folytán feltárt fém a levegő hatására friss oxid-bevonatot so kap, amely lehet a szabad szemmel láthatatlan hártya, mely a levegőn hosszabb idő múlva rozsdás lesz. Ha a tartályfalak illeszkedési helyeit összehegesztjük, a hegesztési hő hatására az oxidációs folyamat 85 meggyorsul és vastagabb oxidréteget kapunk. Sokszor előfordul tehát, hogy a találmány szerint, az aszfalttal szembeni tapadás meggátlására kezelendő felület, ill. a 90 felületi feszültség nem mindenütt egyenlő. Ezért a találmány szerinti eljárás sikeres kivitele céljából a hártyát vagy bevonatot a tartály belső felületének sajátságaihoz képest kell megválasztani. 95 A hártyát vagy bevonatot másrészt az acél- vagy vastartályokban tároltatandó aszfalt-féleség fizikai és kémiai tulajdonságainak figyelembevételével kell megválasztani, annál is inkább, mert az az asz- 100 falt-tartály belső felületével megömlesztett állapotban jut érintkezésbe és e felülettel való érintkezése közben fokozatosan lehűl. Miközben az aszfalt a tartályban való kihűlése közben a végleges, félszilárd vagy 105 szilárd állapotba megy át, felületi feszültsége megváltozik. Emellett az aszfaltban idegen testek lehetnek feloldva vagy szuszpendálva, amelyek az aszfalt eredete vagy gyártási módja szerint változnak. Ezek a no járulékos idegen anyagok az aszfalt felületén, ill. e felület és fémtartály belső falára felrakott hártya érintkezési felülete között tömörülnek, miáltal a két felület közötti felületi feszültség megváltozik. 115 Minthogy mind a tartály belső felületei,