109395. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső közvetett hevítésű katódával

Meg-jelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^gggKL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109395. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektromos kisütó'cső közvetett hevítésű katódával. N. V. Philips' Gloeilampenlabriekeii cég" Eindhoven. A bejelentés napja 1932. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi május hó 1-je. A találmány közvetve fűtött katódájú elektromos kisütőcső. Ily katóda rend­szerint hengeres fémtestből iáll, mely a tulajdonképeni katódatest és melynek bel-5 sejében van a fűtőtest, mely magas hő­mérsékleten olvadó fémből, pl. wolfrám­ból való, hajtűalakú drót lehet. A katóda­test rendszerint nikkelhenger, mely, szi­getelő anyag esetleges közbeiktatásával, .0 a fűtőtestet némi távolságban körülveszi és melynek külső felületét elektronokat erősen emittáló réteg, pl. báriumoxid bo­rítja. Az ily módon szerkesztett fcatódá­kat a csőben általában oly támasztékokkal 5 rögzítik, melyek a katódatest felső és alsó végéhez vannak erősítve. E támasztékok egyike egyúttal a katóda áramvezetékéül hasznosítható. "Kitűnt, hogy az ily katódával felszerelt 0 kisütőcsövek üzeménél hátrányok lépnek fel. melyek lényege a nagyon egyenlőtlen emisszió. Megállapítottuk, hogy ez arra vezetendő vissza, hogy a hőmérséklet a katódatest felületének különböző helyein 5 nagyon különböző; a hőmérséklet különö­sen e test végein lényegesen alacsonyabb, mint a felület más helyein. Megállapítot­tuk, hogy ez a katódatest végein beálló hőelvezetés folyománya, miután a katóda ) e helyeken támasztékokkal vagy áram­vezetékekkel van összekötve. A találmány célja a jelzett hátránynak egyszerű szerkezetű közvetve fűtött kató­dájú elektromos kisütőcsővel való kikü-1 szöbölése. A találmányunk szerinti elektromos ki­sütőcsőnek oly közvetett hevítésű kató­dája van, melynek fűtőteste és katóda­teste oly alakítású, hogy a katóda felület-i egységére jutó hőmennyiség a katóda tá­masztási pontja közelében nagyobb, mint a katóda más részein. Ily módon az egész katódafelületre egyenletes vagy majdnem egyenletes hőmérsékleteloszlást kapha­tunk, ami az eddigi közvetett fűtésű ka- 45 tódákénál jobb emissziót eredményez. Előnyös, ha a katódatest csövecskéből van és ha e csövecskének a támasztási helyek közelében kisebb keresztmetszetet adunk, mint a csövecske többi részén. A támasz- 50 tási hely 'közelében fekvő rész e célból pl. kúpalakú lehet. Nagyon jó hatás adódik, ha a katóda fűtőtestének valamely tá­masztási pont közelében a katóda hossz­egységére nagyobb hosszat adunk, mint a 55 katóda más helyein. Nagyon jó eredmé­nyek érhetők még el, ha a fűtőelemnek a katóda támasztási pontja közelében hossz­egységenként nagyobb ellenállást adunk, mint ez elemnek egyéb helyein. Azt ta- 60 pasztaltuk, hogy e szerkezeteknél a katóda­test majdnem egyenletes hőmérsékletű. A fűtőelem valamely meghatározott ré­szének katódafelületegységenkint fejlesz­tett hőmennyiségén a következőket kí- 65 vánjuk érteni: Képzeljük el, hoigy a ka­tódából oly darabot vettünk ki, melyet a katóda hosszirányára merőleges két pár­huzamos felület határol. Ezen katóda­darabhoz a fűtőelem meghatározott része 70 tartozik. Ha az elemen áram folyik át, a fűtőelem e részében bizonyos hőmennyi­ség fejlődik. A katóda megfelelő részének bizonyos emittáló felülete van, melynek nagyságát meg lehet állapítani. Ha a fej- 75 lesztett hőmennyiségből és a felület nagy­ságából a hányadost meghatározzuk, meg­kapjuk azt a hőmennyiséget, melyet a fűtőelem megfelelő része fejleszt a ka­tódafelület egységére számítva. E hánya- 80

Next

/
Thumbnails
Contents