109302. lajstromszámú szabadalom • Cipőbetét a láb rugalmas alátámasztására

Megjelent 1934. évi április lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109302. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Cipőbetét a láb rugalmas alátámasztására. Schrauben- und Schmiedewaarenfabriks A. G. Brevillier & Co. und A. Úrban & Söhne cég- Wien. A bejelentés napja 1933. évi február hó 21-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi március hó 2-ika. A találmány a lábat rugalmasan alá­támasztó cipőbetét vagy talpbetét, mely­nél a támiasztórugók elfordítással működ­tetett feszítőelemmel állíthatók be. Ezek 5 a betétek különösen azért előnyösek, mert az elfordítással működtetett feszítőelem, pl. csavaros zár a rugófeszültség legegy­szerűbb módon való beállítását teszi le­hetővé. Mégis van ezeknek a betéteknek 10 egy hibája, amely az, hogy <a csavaros zár, a csavarok önzáró volta, ellenére, nagy igénybevétele következtében szándé­kolatlanul, önműködően kinyílik. Ezen a bajon eddig nem tudtak segíteni. 15 Ezt a hátrányt a találmány értelmében úgy küszöböljük ki, hogy a feszítőelemet ütközőkkel látjuk el, melyek a betét hasz­nálata közben a feszítőelemnek nyitási értelmében való elfordulását csak előre 20 meghatározott határok között engedik meg. A rajz a találmány példaképem megol­dási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a betét alulnézete, a 25 2. ábra pedig a betét és csavaros zár metszete. Az (1) talpbélésen ismert módon a (2) talplemez van megerősítve, amelyen vi­szont .a lábívet megtámasztó (3) rugót 30 ós a (4) sarokrugót rögzítjük. (5) alap­lemezt jelöl, amely fölött és a (2) talp­lemez alatt van a feszítő berendezés. A feszítőberendezés két (6, 7) csavarorsó­ból áll, melyeket közös (8) anya vagy zár-85 hüvely övez. Ebben a csavaros zárban, illetve ennek (8) elfordítható részében a találmány értelmében (9) furat van, amely a csavaros zár tengelyére merőleges és amelyben, végein a kiesés megakadályo­zására megvastagított (10) kar csúsztat- 40 ható. A (10) kar hossza nagyobb, mint a (2) talplemez és a (11) cipőtalp felülete közötti távolság. A lábívet megtámasztó (3) rugó és a (4) sarokrugó megfeszítése a csiavaros zár 45 (5) hüvelyének a (10) kar révén való el­fordításával történik. Ha a rugók helyes feszültségét beállítottuk, akkor a betétet behelyezzük a cipőbe. Ha mármost a betét nagy igénybevétele következtében 50 a csiavaros zár nyitási értelemben igyek­szik elmozdulni, vagyis a (8) zárhüvely nyitási értelemben elfordul, akkor ez a forgás egy előre meghatározott mértéket nem haladhat túl, minthogy a (10) kar 55 hossza következtében hamarosan a (2) talplemezre, vagy a (11) cipőtalp belső falára vagy egyidejűen mindkettőre fel­fekszik és így ütköző módjára hat, amely a (8) zárhüvelynek nyitási értelemben 60 való szándékolatlan továbbfordulását min­den esetre megakadályozza. A találmány tehát olyan betét, amely a támasztórugó egyszer beállított feszült­ségét állandóan megtartja. 65 A csavaros zár helyett bármely tetszés szerinti feszítőberendezést alkalmazha­tunk, melynél valamely feszítőelem el­fordításával a feszítőalkatrészek mozgá­sát idézzük elő. Például csavarfelületeken 70 megfekvő orsókat is alkalmazhatunk bajonett-zár vagy hasonló módjára. Ha­sonlóképen tetszésszerinti más ütközőket

Next

/
Thumbnails
Contents